A “Coalition of Willing”
A koalíció, vagyis a háborús kerekasztal a létrehozása óta több egyeztetést is lefolytatott a közös, katonai támogatás megtervezésére és megszervezésére:
2025 március 27., Párizs: A koalíció újabb találkozója, ahol a katonai tervezésről tárgyaltak, beleértve a légi, tengeri és szárazföldi erőket.
A brit miniszterelnök a találkozó előtt így fogalmazott: “A találkozón bemutatom az Ukrajna támogatása érdekében, a brit katonai műveleti parancsnokságon, Northwoodban megtartott tervezési ülés eredményeit. Az intenzív üléseken, amelyeken több mint 200 katonai tervező vett részt a világ különböző országaiból, részletesen megvizsgálták a jövőbeli erők felépítését, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát az orosz agressziótól.”
A tudósítás szerint a miniszterelnök elmondta, "hangsúlyozni fogja, hogy mindenkinek össze kell fognia Ukrajna támogatására, hogy az továbbra is harcolhasson (…). Az eddigi tervezés az európai katonai képességek teljes skáláját felölelte, beleértve a repülőgépeket, tankokat, csapatokat, hírszerzési és logisztikai képességeket, és a megbeszélések arra összpontosítottak, hogy az európai országok hogyan tudnak saját képességeikkel hozzájárulni a jövőbeli erők támogatásához. Folytatódnak a megbeszélések az ukrajnai igazságos és tartós béke támogatásához szükséges légi, tengeri és szárazföldi erők katonai tervezéséről (…)".
2025 április 4., Kijev: A koalíció ismételt találkozója, ahol francia és brit csapatok érkezéséről tárgyaltak, de konkrét brit és francia csapatküldésekről Zelenszkij szerint azért nem beszélt nyilvánosan, hogy az “ne sértse a partnerekkel kötött megállapodásokat.” Ezzel azt sugallta, mindez eldöntött tény, csak nem beszél róla.
Zelenszkij elnök a kijevi találkozót követő sajtótájékoztatón: Zelenszkij kijelentette, hogy a francia és brit csapatok lesznek az elsők, akik Ukrajnába érkeznek. Szerinte “ezek az országok az európai kontinens legfontosabb képviselői.” Az elnök azt is tisztázta, hogy nem tudja pontosan megmondani, “mikor és hányan érkeznek ezekből az országokból, mert ez sértené a partnerekkel kötött megállapodásokat. ” "Teljesen biztos vagyok benne, hogy (a francia és brit csapatok) az elsők között lesznek" – hangsúlyozta az elnök.
2025 április 10., Brüsszel: A Hajlandók Koalíciójának védelmi miniszteri találkozója, ahol a koalíció tagjai az Ukrajnának nyújtandó biztonsági rendszert adó multinacionális erőkről tárgyaltak.
Az alábbi formában tudósított előzetesen a brit kormány hivatalos oldala: A tartós béke biztosítása érdekében az Ukrajnának nyújtandó többnemzetiségű biztonsági erő létrehozását célzó operatív megbeszélések ma [április 10-én] folytatódnak, a találkozón 30 védelmi miniszter vesz részt. John Healey védelmi miniszter és francia kollégája, Sébastien Lecornu miniszter Brüsszelben fogadja a Hajlandók Koalíciójának tervezésében részt vevő mintegy 30 ország képviselőit. A találkozók középpontjában az áll, hogy a részt vevő országok képességeit hogyan lehetne a legjobban felhasználni Ukrajna hosszú távú védelmének és biztonságának támogatására. (…) Az Egyesült Királyság fokozza az Ukrajna harci képességeinek fenntartását célzó nemzetközi támogatást, hogy az ország a lehető legerősebb pozícióba kerüljön a béke biztosítása érdekében.
John Healey védelmi miniszter a találkozón a tervek szerint a következőket fogja elmondani:
“Néhány héttel ezelőtt meglátogattam az Egyesült Királyság állandó közös parancsnokságát, ahol mintegy 30 ország katonai vezetői dolgoztak a lehetőségeken és a tervek kidolgozásán. Mély benyomást tett rám az a történelmi felelősségtudat, amellyel az ukrán béke biztosításáért és az európai biztonság megerősítéséért dolgoznak. Nem veszélyeztethetjük a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról, ezért még nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Putyinra, és fokoznunk kell Ukrajna támogatását – mind a mai harcokban, mind a béke elérése érdekében. Elkötelezettségünk, hogy Ukrajnát a lehető legerősebb pozícióba hozzuk, hogy megvédhesse szuverenitását és elrettenthesse Oroszországot a jövőbeli agressziótól.”
A találkozót megelőzően Tony Radakin admirális, a brit vezérkar főnöke a múlt hétvégén francia katonai vezetőkkel együtt Kijevbe utazott, hogy találkozzon Zelenszkij elnökkel, Umerov védelmi miniszterrel és ukrán katonai vezetőkkel, és tájékozódjon a legújabb fejleményekről, valamint megvitassa a terveket. Holnap a védelmi miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter elnököl az Ukrajna Védelmi Kapcsolatok Csoportjának 27. ülésén, amelyen körülbelül 50 ország vesz részt, hogy előmozdítsák Ukrajna további katonai támogatását az orosz támadásokkal szemben. Az Egyesült Királyság februárban hívta össze és elnökölte először a csoportot új formájában, 46 ország részvételével, és 1,5 milliárd euró további katonai támogatást gyűjtött Ukrajna számára. (…) Ez a munka megvalósítja a miniszterelnök négypontos tervét Ukrajna támogatására, amelynek keretében fokozzák a fegyverek és felszerelések szállítását, hosszú távon erősítik Ukrajna védelmi képességeit, együttműködnek a szövetségesekkel a szilárd biztonsági garanciák kidolgozásában, és fenntartják a nyomást Putyinra. Az Egyesült Királyság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy szövetségeseivel együttműködve fokozza támogatását annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióból biztosíthassa a békét, és minden eddiginél nagyobb mértékben növeli támogatását – ebben az évben 4,5 milliárd font katonai támogatást nyújt.
2025 május 10., Kijev: A koalíció politikai vezetőinek újabb ukrajnai találkozója, ahol a 30 napos tűzszünet feltételeit, a további szankciókat, valamint Ukrajna légvédelmének erősítését tárgyalták meg.
Zelenszkij elnök így köszöntötte a jelenlévőket: “A legfontosabb pontok: 30 napos tűzszünet szankciókkal és nyomásgyakorlással; Ukrajna légvédelmének megerősítése és a nemzetközi védelmi támogatás növelése Ukrajna számára, beleértve a beruházásokat az ukrán védelmi iparba; biztonsági garanciák és kontingensek. (…) Közös feladatunk, hogy Moszkvát megállítsuk, és ehhez egységre és erős nyomásra van szükségünk Oroszországra – olyan komoly nyomásra, hogy a béke legyen az egyetlen lehetőségük. Hálás vagyok a bevezetett és egyre szigorodó szankciókért. A szankcióknak a háború gyökerét kell megcélozniuk. (…) Ma meg fogjuk ezt tárgyalni, és köszönöm mindazoknak, akik segítik az új biztonsági struktúra létrehozását. És még egy dolog: nem szabad lassítanunk a védelem mindennapi és minden területen történő erősítésén. A kulcs a technológiai előny és a megfelelő termelés. Döntő fontosságú, hogy továbbra is befektessünk Ukrajnába. Így fejlesztjük közös fegyverarzenálunkat.”
A Hajlandók Koalíciójának háborús tervezése, az előkészületek tehát lépésről-lépésre haladnak előre. Az alábbi, a German Marshall Fund vezető elemzőinek hosszas értékelése arról is szól, hogy “Franciaország aligha fogja feladni céljait, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.”
Április elején az EuromaidanPress azt írta, Ukrajnába stratégiai pontokra érkeznek majd francia és brit erők, és mások további segítséget nyújtanak az ukrán hadsereg kiképzéséhez.
Magyarország és Szlovákia kivételével Európa nagy többsége elkötelezett az ukrajnai háború fenntartása, támogatása és Ukrajna további felfegyverzése mellett.
Ahelyett, hogy diplomáciai eszközökkel a békemegállapodás felé nyomná mind az ukrán, mind az orosz felet.
Diplomáciai erőfeszítésekkel szemben látható, hogy az európaiak fokozatosan belecsúsznak egy kelet-európai nagy háborúba.
Franciaország és az Egyesült Királyság hivatalosan is elkötelezte magát a csapatok küldése mellett, és Svédország, Dánia és Ausztrália is nyitottak erre, Lengyelország, Görögország és Olaszország viszont elutasította a földi csapatok küldését.
Az Egyesült Államok nem része a koalíciónak, és nem is biztosít a jövőben háttértámogatást (például légvédelmet vagy hírszerzési megosztást).
A koalíció következő lépései közé tartozik, hogy a katonai képviselők technikai megbeszéléseket folytatnak Ukrajnában (ez ukrán híradások szerint folyamatosan zajlik), és meghatározzák, mely országok hol telepítenek erőt (földön, levegőben, tengeren), milyen méretű és szerkezetű lesz ez az erő, hogyan reagálnak a fenyegetésekre, és mikor történik meg az erők telepítése.
A millió eurós kérdés az, hogy Magyar miért sajnálkozott 3 hónapja, hogy Magyarország nem tagja ennek a háborús klubnak?
És ha sajnálkozott 3 hónapja, hogy nem vagyunk tagok, akkor miért állítja 3 hónap elteltével egy Voks 2025 videót látva, hogy a korábbi sajnálkozó mondataival szemben a Tisza a béke oldalán áll?
Mert az asztal, ahová 3 hónappal ezelőtt Magyar vágyott, ott bizony a kiterjedt kelet-európai háborút tervezgetik lépésről-lépésre.
A kérdések azért is jogosak, mert köztudott, hogy a tiszások minden, Ukrajna gyorsított csatlakozását erőltető határozatot megszavaznak az Európai Parlament bizottságaiban, és a tiszás Ruszin-Szendi pont azt állítja, hogy “ha Ukrajna az EU tagja lenne, akkor jogosan mennének be oda a mi erőink.”
Európai Parlamenti delegációvezetőjük, Tarr Zoltán egy lengyel tv-nek a napokban a háborús készülődésre és Ukrajnára utalva azt mondta: ők részt akarnak venni az uniós döntéshozatalban, és ők “másfajta politikát” képviselnek majd Ukrajna ügyében.
Ebből következik egy kérdés: vajon azért erőlteti Brüsszel és a Tisza is, hogy Ukrajna gyorsítósávon kerüljön be az Unióba, hogy onnantól hivatalosan is beavatkozhasson az Unió az orosz-ukrán háborúba?
Tisza-taktika: itthon azt állítják, ők a béke nagykövetei, de Brüsszelben megszavaznak minden háborús javaslatot, és kikotyogják a terveiket
De nem csak a csatlakozási határozatokat, hanem az újabb és újabb uniós pénzeket is megszavazzák a Tiszások Brüsszelben, amikből újabb fegyvereket vehetnek az ukránok.
Ráadásul Magyar maga is kezdeményezője volt egy brüsszeli, háborús dokumentumnak, amely továbbra is pénzelni akarja az öldöklést, és a Tisza vezére ahhoz is a nevét adta, hogy Brüsszel büntesse meg Magyarországot, és a vétók miatt kerülje meg a döntéshozatalban.
Később letagadta, hogy előterjesztő lenne, és a dokumentumról is kitakarították a nevét, de a digitális jelekből a BENNFENTES bebizonyította, hogy Magyar valóban előterjesztő volt.
Az is köztudott, hogy a Tisza képviselői abban a pártban ülnek, melynek vezetője többször kijelentette, csak az ülhet közöttük, akik támogatják Ukrajnát: “mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja”, fogalmazott Manfred Weber, és Ukrajna gyorsított csatlakoztatásáról a Néppárt nemrég egy hivatalos dokumentumot szavazott meg a saját kongresszusán.
