A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Világszerte először 2013-ban ünnepelték. Az ENSZ közgyűlése 2011-ben fogadta el a „boldogság: a fejlesztés holisztikus megközelítése felé" határozatot, és arra ösztönözte a tagországokat, hogy kövessék Bhután példáját, és ismerjék el a boldogságot, mint alapvető emberi célt.
Mi is az a boldogság?
Definiálva a boldogság egy pozitív mentális állapot, ami a megelégedettségtől az intenzív örömérzetig terjed. Alapvető emberi érzelem, aminek a legfontosabb alapja, hogy hogyan érhetjük el.
A boldogság ráadásul egyén függő, mert mindenkinek mást jelent. Az azonban biztos, hogy mindenki életében jelen van, csak észre kell venni.
Titkát jó néhány kutató keresi. Köztük az egyik leghíresebb, Edward Diener, akit egyszerűen csak Dr. Happiness-nek hívnak. Több évtizede vizsgálja, hogy honnan ered és, hogy kit mi tesz boldoggá. Két és fél évtizedes kutatás eredményeként pedig azt állapította meg, hogy alapja a család és a társas kötődések. A boldog embereknek – szerinte – erős a családi összetartozása és minden baráti kapcsolata. Az egyén boldogságát pedig növeli a velük együtt töltött idők.
Milyen életszakaszban vagyunk a legboldogabbak?
A boldogság és az életkor összefüggenek egymással – ezt állapították meg amerikai kutatók. Vizsgálatuk szerint egyre boldogabbak lehetünk, ahogy idősödünk.
A kutatásból kiderült, hogy a 80-90 éves korosztály jóval elégedettebb helyzetével, mint a tinédzserek, vagy a fiatal felnőttek. Ezt az úgynevezett öregség-paradoxonnal is alátámasztották. E szerint azok az idősek, akik életük során számos nehézséggel küzdöttek meg, boldogabbak és elégedettebbek idős korukra, mint a fiatalabb felnőttek.
Sőt a kutatásból az is kiderült, hogy az idősek sokkal pozitívabban tekintenek a jövőre, mint a fiatalabbak, annak ellenére is, hogy életük java részét már leélték.
