Leslie Mandoki: A válságok labirintusában vagyunk

Mandoki Soulmates legendás alapítója a német lap hasábjain kifejtette véleményét Németország aktuálpolitikájáról. Egyebek közt a német Szociáldemokrata Párt politikusának és pártjának történelmileg legrosszabb választási eredményéről, és rávilágított arra, hogy a kampányígéreteitől most mennyire távol áll az SPD.

„Most megtudtuk, hogy sok minden csak a választások előtt érvényes” – fogalmazott Leslie.

CDU és SPD: Koalíciós tárgyalások jövőkép nélkül

Példaként említette, hogy az SPD választási programjában határozottan kijelentette, hogy nem támogatják majd cirkálórakéták szállítását Ukrajnának. Ehhez képest most már Németország kancellára mögé állva a szociáldemokraták is szorgalmazzák a fegyverszállítást.

„Az egyik alapvető német erény az, hogy azt mondod, amit teszünk, majd azt tesszük, amit mondtunk. És talán az egyik alapvető demokratikus erény lett volna, ha csak azt ígérjük a választáson, amit a szavazás után szándékozunk tenni” – hangsúlyozta a legendás zenész.

Kiemelte, hogy az SPD megalapítása óta a legrosszabb eredményt érte el a legutóbbi választáson, ahogy a CDU/CSU a történelem második legrosszabb eredményét.

Leslie szerint, ha a hitelesség elvesztése hozzáadódik a világ jelenlegi számos válságához, akkor egyértelmű, hogy erős, hozzáértő és szavatartó vezetők kellenek.

„Gondolkodjunk pozitívan, és reméljük bizalommal, hogy legalább a miniszteri posztok elosztásánál a kvóták helyett a képességek és az arányos képviselet lesz a döntő a döntéshozatal alapjaként, és nem áll össze újra egy technikailag túlterhelt kormánycsapat, amit a pártbizottságokon kívül senki sem szeret. Kevés nyersanyaggal rendelkező ország vagyunk, és az egyetlen dolog, ami hatékonnyá tesz minket, az a képzett emberek” – hangsúlyozta a zenész.

Oktatásról, gazdaságról, békéről

Leslie ezután kitért arra, hogy valódi szocializmusban nőtt fel, és még ott sem történhetett volna meg olyan támadás a teljesítményelv ellen, mint a mostani német oktatásban. Ehhez hozzávette a migrációt is, melyhez kapcsolódóan kifejtette, az integráció szempontjából semmi sem olyan fontos, mint az oktatás.

Leslie szerint jó lenne, ha egy új gazdasági miniszternek rálátása lenne arra, hogy a gazdaságot nem feltétlenül kell irányítani, hanem optimális keretfeltételekre van szüksége.

A Mandoki Soulmates alapítója kiemelte, hogy örülne, ha egy új külügyminiszter a diplomáciát béketeremtő eszköznek tekintené. És reméli, hogy a leendő munkaügyi miniszter megérti, hogy a munka és a magánélet egyensúlyában a munka az önhatékonyság megerősítéseként, a célok elérésének örömeként, az élet értelmes kiteljesedéseként és részeként is értelmezhető, és szerinte azokat kell támogatnia, akik képesek és szeretnének dolgozni, nem azokat, akik nem hajlandóak munkát vállalni a társadalmi kohézióért.

Szociális problémánkról

Véleménye szerint a munkaügyi és szociális miniszter természetesen azért is felelős, hogy nemzetközi versenyképességük megmaradjon.

A német lakhatási problémákra is kitért.

„Ha például egy ápolónő és egy tűzoltó, akik például München, Hamburg, Frankfurt belvárosában dolgoznak, együtt akarnak háromgyermekes családot alapítani, és a munkahelyük közelében laknak, akkor társadalmunk rendszerszinten fontos részeként a normál fizetésükből biztosan nem engedhetnek meg maguknak megfelelő lakást ezekben a városokban. Ez a mi társadalmi problémánk” – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a politika feladata az is, hogy a jóléti államot, a szociáldemokrácia évszázadának ezt a történelmi eszméjét közelebb hozza eredeti koncepciójához.

„Nevezetesen az esélyegyenlőség társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális háttértől függetlenül. Az esélyegyenlőség magában foglalja többek között az oktatáshoz való hozzáférést, és természetesen, ha valaki önhibáján kívül megbotlik, akkor szolidárisan segítsen neki, hogy önállóan keljen fel. Ez konstruktív megközelítés lenne országunk sok új polgárának kezelésében és integrációjában is” – részletezte.

A Merz ígérete: „A sötét napok után jön a fény”

Az integrációs politikai, különösen közel áll hozzá.

„22 évesen illegális bevándorlóként érkeztem Németországba, anélkül, hogy egy szót is beszéltem volna németül. És nagyon hálás vagyok, hogy integrációs tanfolyam nélkül megismerhettem és megszerethettem ezt az országot, mert már akkor is azon a véleményen voltam, hogy az integráció a bevándorlók kötelessége. Abban az időben Németország szerelmes volt a sikerbe, tele volt pluralizmussal és békével, és levonta a tanulságokat a múltból” – fogalmazott.

Friedrich Merz a választási kampány során politikai változást ígért.

„Most meglátjuk, hogy valóban megtörténik-e. Mindenesetre Friedrich Merz húsvéti üzenete reménykedésre ad okot: „A sötét napok után jön a fény". Reméljük, maradjunk optimisták” – szögezte le.

Németország, mint Európa legnagyobb gazdasága és a világ harmadik legnagyobb gazdasága, még mindig jó helyzetben van – fűzte hozzá.

„A jövőre nézve minden bizonnyal vannak lehetőségek. A jelenlegi európai helyzetben – az Egyesült Államok iránti feltétel nélküli elkötelezettség nélkül, de Emmanuel Macron francia elnök gyengülésével, a Brexit által meggyengült Angliával, a példamutató harcias miniszterelnökkel, Keir Starmerrel és a jobboldali nacionalista Trump-szimpatizánssal, Giorgia Melonival Olaszországban – az új német kancellár, Merz akár új politikai vezetővé is válhat Európában, ha arra összpontosít, ami megoszt helyett, hogy egyesít” – szögezte le Leslie Mandoki.

A kulcskérdés továbbra is a gazdaság szerinte, és az új német vezetés közös nevezőt keres, mint a nagy európaiak, akik egészséges hazafiságot is hoztak, Willy Brandttól Helmut Schmidtig és Helmut Kohltól Gerhard Schröderig, akkor neki és vele együtt Németországnak is valódi esélye van.

Kiemelte, hogy egy ilyen magas adóbevételű országnak, mint Németország valóban a költségvetésből kellene tudnia finanszírozni a jövőre vonatkozó beruházásokat, ahelyett, hogy szétosztaná azt a pénzt, amit az unokáik még meg sem kerestek.

„Merz nagyon jól tudja, hogy a magas kormányzati kiadások lassítják a kívánatos növekedést Németországban. Az állam Németország gazdasági teljesítményének csaknem felét magának követeli. Ezzel fontos erőforrásokat von el a stabil növekedéstől. Ezt csak akkor lehet megfékezni, ha az állami kiadásokat csökkentik” – szögezte le Leslie.

Leslie szerint ezzel együtt mindannyian reménykedjenek és legyenek magabiztosak. Ennek a reménynek azonban hozzáértő vezetőkre kell támaszkodnia, egyértelmű felelősséggel és bátorsággal a szükséges döntések meghozatalához. Mert a demokrácia leghatékonyabb védelme a jó kormányzás, ami azt jelenti, hogy közel kell maradni az emberek életének valóságához, és ezt hitelesen kommunikálni.

„Reméljük és legyünk optimisták, hogy együtt megtaláljuk az iránytűt, amely kivezet minket a válságok labirintusából. De mielőtt rátérnénk a totális hedonizmusra, tűrjük fel az ingujjunkat, és foglalkozzunk mindezzel magabiztosan. Ahelyett, hogy elpazarolnánk azt a pénzt, amiért még a meg nem született unokáinknak később dolgozniuk kell, meg kell próbálnunk olyan jövőt építeni, amelyet érdemes Európában élni a következő generációk számára. Már 1989-ben minden esélyünk megvolt arra, hogy egy tudatos, emberi világot indítsunk el a jövő generációi számára.

De elrontottuk. Az önzés és a kapzsiság által vezérelve olyan világot teremtettünk, amelyben a pénz fontosabb, mint az emberi munka, a hozzáadott érték, a fenntarthatóság, a környezet, az éghajlat és a társadalmi egyensúly. Így alakult ki Európában a megosztottság és a radikalizálódás, és ahogy sajnos fájdalmasan újra meg kellett tanulnunk: a háborúk. Reméljük, ezúttal nem rontjuk el újra” – jelentette ki.

Fotók: MTI, Rockbook.hu