Kocsis Máté válaszolt Alföldi Róbertnek: a politika is művészet, de más a tét, mint a színpadon

Olvasom Alföldi Róbert úr posztját, és válaszra késztet

Írása elején azzal igyekszik hitelesíteni későbbi sorait, hogy törekedett az október 23-i beszédeket objektíven nézni, félretenni indulatait. Hm. Megkérdőjelezhető egy szélsőségesen elfogult, ismert ellenzékitől, hiszi, aki hiszi, de menjünk tovább! Művész úr azt írja – csak objektíven –, hogy az egyik oldal, jelesül a Békemenet főszónokától azt hallja, hogy ő (személy szerint?) hazaáruló és háborúpárti, csak azért, mert nem ott menetelt. A hazaárulás pedig az, amiért a történelem során sokszor halál járt

csak objektíven mondom, hogy senki nem beszélt Alföldi Róbertről, a főszónok, Orbán Viktor pláne nem, halálról se, de egy színpadi(as) embertől vegyük ezt az önzést nagyvonalúan az előadás részének, retorikai fordulatnak, melyben az egyén azonosítja magát a közösséggel.

A nagyobb az, hogy művész úr – tán hibát elkövetve – ideilleszti a háborúpártiság kérdését, amit szintén kikér magának, hangosan, ordítva, felháborodva. Szerinte azért vádolják (őt), mert az az egyetlen bűne, hogy nem a Fideszre szavaz

A politika is művészet, mondják, de ha ez az előadás rosszul sikerül, nemcsak a közönség veszik el, hanem egy nemzet jövője is. Más a tét, mint a színpadon

A teljes európai és amerikai politikai diskurzus nem Orbán Viktor és a Fidesz miatt hangos a háború kérdésétől, hanem azért, mert nem egységes az álláspont. Az unió vezetőinek döntő része nem abba fekteti megmaradt befolyását, hogy kikényszerítse a békét, hanem abba, hogy minél több pénzt, fegyvert, európai polgár adóját fektesse Oroszország legyőzésébe. Biztonsági és gazdasági kockázattal nem számolva, eszement módon, sőt reménytelenül. Ezt ők amúgy pro-ukrán álláspontnak hívják

Bizonyára művész úrnak is feltűnt, úgy objektíve, hogy a Fidesz kihívója, a Tisza Párt szorosan együttműködik velük, tagok ott, sőt a pénzt is onnan kapják.

Magyar Péterék odakint mindent megszavaztak együtt, ami a háború támogatásához kell. Itthon persze gyakran mást mondanak, letagadják, de a tények makacs dolgok

akik támogatják a Tiszát, azok – elfogadom, legtöbbször akaratukon kívül – mégis egy háborúpárti politikát segítenének hatalomba.

Alföldi Róbert állításával ellentétben Orbán Viktor épp arról beszélt, hogy ezeket a jó szándékú, de megtévesztett honfitársainkat is igyekezzünk meggyőzni arról, hogy ne a saját és családjuk biztonságos jövőjének kockázatára akarjanak kormányt váltani

Ez nem egy darab, hanem ez maga a jövő, a biztonság és a béke vitája

Kedvenc részem Alföldi Róbert művész úr posztjából, amikor ájuldozva azt írja, hogy Magyar Péter szerint ’nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát. Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni'.

Az sem zavarta művész urat a lájkvadász megbékélős ájuldozásban, amikor liberális-tiszás ’művésztársa’ korábban sortűz vezényléséről fantáziált, de napestig hozhatnám a példákat az ember ember elleni gyűlölet nagymestereitől. Szóval inkább hagyjuk, hogy ki mit hallott a két rendezvényen