Kettős mércét alkalmaz bírálatánál a Bankszövetség

A kormány nem csak elvesz, de ad is a bankoknak - írta meg az Origo.

2022. október 28. 14:07

A Magyar Bankszövetség közleményben bírálta a kormány által immár a kis- és középvállalkozói körre is bevezetett Kamatstop intézkedést. A hazai bankok – azon túl, hogy hangsúlyozzák, hogy nekik is érdekük, hogy (magánszemély vagy vállalati) ügyfeleik fizetőképessége fennmaradjon, s teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak -, úgy vélik, hogy a legutóbbi döntés jelenlegi formájában sem nem arányos sem nem célirányos.

A kabinet döntése értelmében azon állami támogatással nem érintett vállalati forint hitelek kerülnek 2023. június 30-ig a kamatstopba, amelyek változó kamatozásúak. Nagyjából 60 ezer hazai kis- és középvállalkozás 100 ezer hitele lehet érintett, amelyek állománya 2 000 milliárd forint körül lehet.

A kormány döntése abból a szempontból célirányos, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az elmúlt hetek drasztikus jegybanki kamatemelései nyomán a mai adatok szerint immár 18-20 százalékos kamatot kellene fizetniük azon hitelük után, amit egy évvel ezelőtt még 3-5 százalékos szinten vettek fel. Ilyen mértékű drágulást normál piacon sem tud kigazdálkodni egy vállalkozás, nemhogy olyan piaci körülmények között, amit az infláció, a bérek és az energiaárak emelkedése jelent a cégeknek. Az intézkedés így egész biztosan a rászorulókat éri majd el.

A kormány azzal, hogy a június 28-i 7,77 százalékos szinten húzta meg a leggyakoribb pénzpiaci kamathoz, a 3 havi Bubor-hoz kötött hitelek s kamatbázisát (amin felül a bankok saját költségeiket és nyereségüket biztosító 1-2 százalékos kamatfelárat továbbra is felszámolhatnak) lényegében megfelezte a kamatemelkedés terhét az ügyfelek és a bankok között. Ez arányosnak mondható.

Komoly, ráadásul a jövő adatait előrejelző közgazdasági számítások kellenének ahhoz, hogy eldönthető legyen a kérdés: többet bukhat-e a bankrendszer a most lenyelt veszteségen annál, mintha maradnának a piaci kamatok, ám tömeges csődök jelentkeznének. Annak hatása egész bizonyosan hosszú recesszió lenne, amely hosszú távra alááshatná a bankok jövedelmezőségét.

A fotó illusztráció: Shutterstock

A bankok jogosan mondják azt, hogy a kamatemelkedésről nem ők tehetnek, a piaci kamatszinteket a jegybank kamatpolitikája alakítja. A bankszövetségi közleményben ugyanakkor egyetlen pont sem bírálja a jegybank intézkedéseit – így a legutóbbi, az egynapos betét szintjét 18 százalékra emelő monetáris tanács döntést sem, holott az az 5 százalékos kamatemelés volt az, amely olyan szintre ugrasztotta a változó kamatozású hitelek árazását, amely a cégeknek már kigazdálkodhatatlan.

Az Origo szerint természetesen lehet bírálni bármilyen kormányzati döntést. De nem lehet kettős mércét alkalmazni. A bankok számára ugyanis a megemelkedett jegybanki kamatszint továbbra is stabil, ráadásul egyre komolyabb jövedelmet biztosít akkor is, ha – miként azt helyesen jelzik – ilyen piaci kamatszintek mellett a piaci hitelezés drasztikusan lelassul majd. A banki ügyfelek pénzét – pl. 9500 milliárd forintot meghaladó, az ügyfélnek 0 százalékon kamatozó lakosság folyószámlabetétek egy jelentékeny részét - továbbra abszolút kockázatmentesen tudják elhelyezni a mostani rekordkamatok mellett a jegybankban. Emellett a jegybanki kritika hiányát okozhatja az a félsz is, hogy bizony, a bankok mindennapi működését ugyanúgy a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, s nem jó a börtönőrrel ujjat húzni…

Természetesen, a bankok saját kútfőből is tudják, hogy a biztos jövőjükért hitelezni kell, „a bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése”. Azt, hogy ezért sokat bevállalnak, jól mutatja, hogy a lakáshitelek átlagos kamata még mindig nem lépett át a kétszámjegyű tartományba. Ha így nézzük, itt jól hasznosul a jegybanki betétből érkező extra betéti kamatjövedelem.

Ugyanakkor a lakáshitelek 15-20 éves időtávjánál sokkal rövidebb futamidejű vállalati hiteleknél nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy a finanszírozás megmaradásához állami támogatott hitelkonstrukciók kellenek. A kormány – miként arra a Bankszövetség is emlékeztet – a Széchenyi Kártya programmal most is készségét mutatja annak, hogy segít a bankoknak fenntartani a vállalati hitelezést. Így tehát a kormány nem csak elvesz, de ad is a bankoknak.

Kirúgási hullámot indíthat el egy kiszivárgott felvétel, vizsgálatot indítottak a vérlázító ügyben
Több alkalmazott állása is veszélyben.
Disznót vágtak egy nagybányai tömbház tetején, a magason hőkezelt hús új értelmet nyert
A különleges disznóvágást egy szomszéd örökítette meg.
Halálfélelme volt
Nádas Györgynek fájtak a térdei, fulladt és a lépcsőzés is nehezére esett. A humoristának egyre több és súlyosabb eg...
Összeférhet a misztikum az imával?
Elhitték Önök valaha, hogy a jósok előre látják a jövőt? Vagy inkább imádkoztak, ha bizonytalannak érezték magukat? ...
Lezárja a múltat, új életet kezd
Szerednyey Béla különböző filmes és színházi karaktereit egy ország ismeri és szereti. A színészóriás élete azonban ...
Sosem engedi el a kezét
Nehéz sorsáról nem szeret beszélni a tehetségkutató legfiatalabb versenyzője, Kökény Dániel. A 17 éves fiú élete a m...
Lemondtak róluk, sikeresek lettek
Összetört álmok, kemény kritikák és embert próbáló évek. A Sztárban Sztár Leszek! versenyzői karrierjük mélypontjár...
Enyhe, nedves léghullámok
Időjárás-jelentés, 2022. december 4., vasárnap
Megmenekült Mark, az utolsó éttermi medve
Megmentették Markot, az utolsó albán éttermi medvét.
Mandoki: "Az emberség legyen a jelszó"
Caramel, Pápai Joci, Zséda, Charlie és Ákos is énekel a Mandoki Soulmates Magyar Képek című legújabb lemezén, amely ...
Elképesztő, milyen sokáig nem vette észre a bíró a szabálysértően játszó francia játékost
Már a portugáloknak is elege van Cristiano Ronaldóból
Meghalt Julia Reichert
Így készül a legfinomabb gombakrémleves
Itt az elképesztő terv, amellyel Oroszország meg akarja nyerni a háborút