A Magyar Bankszövetség közleményben bírálta a kormány által immár a kis- és középvállalkozói körre is bevezetett Kamatstop intézkedést. A hazai bankok – azon túl, hogy hangsúlyozzák, hogy nekik is érdekük, hogy (magánszemély vagy vállalati) ügyfeleik fizetőképessége fennmaradjon, s teljesíteni tudják szerződéses kötelezettségeiket, fejlődni tudjanak -, úgy vélik, hogy a legutóbbi döntés jelenlegi formájában sem nem arányos sem nem célirányos.
A kabinet döntése értelmében azon állami támogatással nem érintett vállalati forint hitelek kerülnek 2023. június 30-ig a kamatstopba, amelyek változó kamatozásúak. Nagyjából 60 ezer hazai kis- és középvállalkozás 100 ezer hitele lehet érintett, amelyek állománya 2 000 milliárd forint körül lehet.
A kormány döntése abból a szempontból célirányos, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az elmúlt hetek drasztikus jegybanki kamatemelései nyomán a mai adatok szerint immár 18-20 százalékos kamatot kellene fizetniük azon hitelük után, amit egy évvel ezelőtt még 3-5 százalékos szinten vettek fel. Ilyen mértékű drágulást normál piacon sem tud kigazdálkodni egy vállalkozás, nemhogy olyan piaci körülmények között, amit az infláció, a bérek és az energiaárak emelkedése jelent a cégeknek. Az intézkedés így egész biztosan a rászorulókat éri majd el.
A kormány azzal, hogy a június 28-i 7,77 százalékos szinten húzta meg a leggyakoribb pénzpiaci kamathoz, a 3 havi Bubor-hoz kötött hitelek s kamatbázisát (amin felül a bankok saját költségeiket és nyereségüket biztosító 1-2 százalékos kamatfelárat továbbra is felszámolhatnak) lényegében megfelezte a kamatemelkedés terhét az ügyfelek és a bankok között. Ez arányosnak mondható.
Komoly, ráadásul a jövő adatait előrejelző közgazdasági számítások kellenének ahhoz, hogy eldönthető legyen a kérdés: többet bukhat-e a bankrendszer a most lenyelt veszteségen annál, mintha maradnának a piaci kamatok, ám tömeges csődök jelentkeznének. Annak hatása egész bizonyosan hosszú recesszió lenne, amely hosszú távra alááshatná a bankok jövedelmezőségét.