Karácsony duplájára emelné a vízdíjat

Karácsony Gergely helyettese, Tüttő Kata a Facebookon és több baloldali médiumnak is arról panaszkodott, hogy az illetékes (jelenleg energiaügyi) minisztérium 10 éve „földhöz szögezte a vízdíjat”. Elmondása szerint ebből a mocsárból (mocsárnak hívják a rezsicsökkentést...) próbálnának kilépni azzal, hogy a fővárosi önkormányzat megemelné a vízdíjat.

A szocialista főpolgármester-helyettes arról is írt, hogy elsősorban a profitot termelő, támogatásra nem szoruló gazdasági társaságok esetében lenne szükség a vízdíj emelésére, azonban nem lehetnek kétségeink afelől, hogy ezek a társaságok utána az emberekre terhelnék a megemelkedő költségeiket. Tehát végül az emberek fizetnék meg a díjemelést. Vagyis: minden budapesti embert érintő vízdíjemelést akar a baloldal.

Az ultraliberális, Soros-közeli Magyar Narancs 2023. július 24-én arról írt, hogy a Fővárosi Önkormányzat perre készül a vízdíjak rendezése miatt.

A cikk megemlíti, hogy az ívóvízzel kapcsolatos költségek közel duplájába kerülnek a bevételeknek, eszerint a vízdíjat nyilván legalább nagyjából a duplájára kellene emelni: „A fővárosban 218 forintba kerül egy liter víz, így a havi számlák 3000 forint alatt vannak, miközben az ivóvíz kutakból való kitermelése és eljuttatása a háztartásokhoz, az ehhez szükséges infrastruktúra működtetése, karbantartása és pótlása csaknem a duplájába kerül a bevételeknek.”

Az Infostart pedig arról írt július 13-án, hogy a Fővárosi Vízműveknek 2023-ban mintegy 10 milliárd forintos vesztesége lesz és a cég pert indít a magyar állam ellen, mert 2014 óta változatlan áron kell vizet szolgáltatnia a gazdasági szereplőknek és állami szolgáltatóknak, és ezért cserébe semmilyen kompenzációt nem kap, pedig a hatályos törvény szerint az illetékes miniszternek minden évben úgy kell megállapítania a vízdíjat, ami mellett megtérülnek az ivóvíz-szolgáltatás költségei.

Ez is abba az irányba mutat, hogy a főváros legalább a duplájára emelné a vízdíjakat. Tüttő Kata július 25-én az ATV Start című műsorában kilátásba helyezte, hogy a költségek fedezésére többszöri és nagyobb mértékű emelésre van szükség.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az áremelés kapcsán elmondta: „Ez egy nagyon-nagyon hirtelen ugrás lenne, mert ez egy többszörös árat jelentene. És ugye ezt a meglévő vezetéket is a köz tette le, közpénzből. Tehát ebbe kell egy egészséges arány, amit megfizetnek a fogyasztók. Az biztos, hogy a piaci szereplők fizessék meg a valós költségét ennek.

Tehát aki profitot termel, az fizesse meg a valós költségét, de a köznek is e mellé oda kell tenni egy pénzt.

Karácsony Gergely is azon az állásponton van, hogy a cégek vízdíját emelni kell és a vízdíjnak fedezni kell nemcsak a szolgáltatás, de a felújítások költségeit is.

Azonban arról a baloldali mantráról már nem tesz említést, hogy díjemelés esetén a cégek a lakosságra fogják terhelni a költségeket.

Karácsony Facebook-bejegyzése szerint „A józan ész és egyébként az Európai Uniós szabályozás is azt követelné meg, hogy a vízdíj fedezze nemcsak a szolgáltatás, de még a felújítások költségeit is.”

A Fővárosi Vízművek most perrel fenyegetőzik, és jelenleg a perdokumentáció előkészítése zajlik. Mint korábban kiderült, mindeközben a felelőtlen gazdálkodás odáig vezetett, hogy Karácsony a csőd szélére sodorta az ország leggazdagabb önkormányzatát.

A csőd szélén a város Karácsony alkalmatlansága miatt

Ahogy arról az Origo beszámolt, Karácsony Gergely már tagadni sem tudja, bejelentette a csődhelyzetet, az augusztust sem kellett megvárni, már most hitelből működik a főváros. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez Budapest számára mit jelent, hiszen valameddig elüzemel Budapest a bankok pénzén.

Az viszont kiderült, hogy a főpolgármester a fontos költségvetési számokkal sincs tisztában.

Elődjétől, Tarlós Istvántól 180+34 milliárd forintot örökölt, és a beszedett iparűzési adó is évről évre megdöntötte a korábbi rekordokat, idén várhatóan meghaladja a 271 milliárd forintot. Azaz körülbelül 500 milliárd forint plusszal gazdálkodott Karácsony, mégis sikerült csődbe kormányoznia Budapestet, elherdálni a vagyont.

Ez nem is csoda, hiszen sem Karácsony Gergely, sem a helyettesei nem igazán foglalkoznak a fővárossal.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A baloldali főpolgármester-helyettesekről már a Városháza-botrány kulcsfigurája is lesújtó véleményt fogalmazott meg. Gansperger Gyula egyebek mellett arról beszélt, hogy Karácsony Gergely négy helyettese közül három nem csinál semmit, sőt gyakorlatilag maga a főpolgármester sem végez érdemi városvezetői tevékenységet. 

Budapest első emberének látványos semmittevése már korábban is feltűnő volt, hiszen mióta Karácsony 2019-ben elnyerte mandátumát, nem igazán foglalkoztatták a főváros ügyei, s a főpolgármesterséget csak ugródeszkának próbálta felhasználni az országos politika felé. Így például a 2022-es választás kampányában számos alkalommal tett olyan vidéki körutakat, amelyek után délután épphogy csak beesett a hivatalába, de az is kiderült a Facebook-videóiból, hogy Karácsony szeret későn kelni, s maximum 8 órás műszakokban hajlandó foglalkozni a hivatali teendőivel.

Karácsony Gergely számos egyéb elfoglaltsága is azt mutatja, hogy nem elsősorban városvezetőként tekint magára. Így például 2021 nyarától kezdve több hónapig leginkább a miniszterelnök-jelölti kampánya támogatására beindított 99 Mozgalom, valamint a podcastsorozata kapcsán hallatott magáról.

Brutális jegyáremelés

Nem elég, hogy a vízdíjak emelésével sarcolnák a budapestieket Karácsonyék, a napokban az is kiderült, hogy brutálisan megemelik a BKK jegyárait.

Szeptembertől 450 forint lesz egy vonaljegy, a buszon megvásárolva pedig 600 forintba fog kerülni, míg a 10-es gyűjtőjegy ára 4000 forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a két jegytípus átlagban 30 százalékkal drágul, ami bőven az inflációt meghaladó emelés.

A budapesti Fidesz Facebook-bejegyzésében reagált Karácsony Gergely által bejelentett áremelésre.

Idézték a főpolgármester tavaly júniusi kijelentését, amikor is azt mondta: „Nem emeljük a vonaljegyek és a bérletek árát, mert nincs olyan áremelés, ami megoldaná a budapesti közösségi közlekedés finanszírozási problémáit”, majd hozzátették: