Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester „hetedik frakciójának”, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése. Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, melyek keretében magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe a politikus.
A baloldal kormányfőjelöltje – egyebek mellett – a 13. havi nyugdíj visszaépítését „böszmeségnek”, a rezsicsökkentést „népbutításnak” nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását „végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek”, az élelmiszerárstopot pedig „ostoba intézkedésnek” titulálta. A politikai tér említett eseményeinek hatását vizsgálva a Századvég felmérte Márki-Zay Péter választói megítélésének alakulását.
Lejtmenetben a baloldal miniszterelnök-jelöltje
A Századvég decemberi közvélemény-kutatása rámutatott, hogy a Márki-Zay Pétert kedvelők aránya a 2021. októberi 42 százalékról decemberre 36 százalékra csökkent, továbbá a településtípusok tekintetében (főváros, megyeszékhelyek, városok, falvak) kizárólag Budapesten haladta meg a Márki-Zay Péterrel szimpatizálók aránya (49 százalék), az őt elutasítókét (47 százalék).
A legfrissebb kutatási adatok tanúsága szerint a múlt év végén megfigyelt trend folytatódott: Márki-Zay Péter népszerűsége – a miniszterelnök-jelöltté válása óta – folyamatosan zuhan.
