A holland De Telegraaf című lap 2025. január 22-én titkos szerződésekről számolt be, amelyeket az Európai Bizottság zöld NGO-kkal kötött állítólagos rejtett lobbitevékenység végzése céljából. A lap szerint a Brüsszel által uniós pénzből megbízott lobbiszervezetek feladata az volt, hogy az európai parlamenti képviselőket és a tagállamokat rávegyék arra, hogy támogassák a bizottság ambiciózus zöldpolitikai kezdeményezéseit.
Ilyen volt például a zöldszervezetek ernyőszervezeteként működő Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), amelyet azzal bíztak meg, hogy legalább 16 példát hozzon fel, melyek szerint az Európai Parlament a lobbitevékenységüknek köszönhetően szigorította a zöldügyi jogalkotást. A lap által megvizsgált dokumentumok alapján az is ki volt adva az EEB-nek, hogy támogassa a Frans Timmermans korábbi biztos által kezdeményezett, ellentmondásos természet-helyreállítási jogszabálytervet.
Emellett mintegy 700 ezer eurónyi támogatást használhattak fel arra, hogy környezetbarátabb irányba tereljék a mezőgazdasági tevékenységről szóló vitát.
Magyarországon is megfigyelhető a fentihez hasonló gyakorlat, amikor az EU forrásokkal támogat bizonyos szervezeteket, amelyek aztán tevékenységükkel Brüsszel politikai céljait szolgálják. Íme néhány példa.
Magyar Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság jelentős mértékben függ a nemzetközi támogatásoktól. Az elérhető legfrissebb, 2023-as pénzügyi beszámolójuk szerint éves bevételeik több mint 61 százaléka magánalapítványoktól, köztük Soros György szervezetétől származott. Az Európai Bizottságtól összesen 48,85 millió forintot kaptak, ami a bevételeik 6,1 százalékát tette ki. A Helsinki különböző jogvédelmi célokat szolgáló projektekhez nyert el – jellemzően több évre szóló – támogatást.
A szervezet az elmúlt esztendőkben gyakran bírálta a magyar kormány bevándorláspolitikáját, különösen a határzárra, a tranzitzónák működtetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint migránsok jogi képviseletét is elvállalták például az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
A Helsinki működésének egyik „eredménye”, hogy az Európai Bíróság 2024. júniusában 200 millió eurós migrációs gigabírságot szabott ki Magyarországra, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte hazánkat, amíg meg nem változtatjuk a vonatkozó szabályozást.
A Helsinki aktívan hozzájárult az Európai Bizottság 2023-as évről szóló jogállamisági jelentéséhez, amely számos kritikát fogalmaz meg Magyarország kapcsán, például az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok terén sorolnak fel problémákat és javaslatokat. A Helsinki Bizottság más civil szervezetekkel, egyebek mellett a Transparency International Magyarországgal közösen készített, közel százoldalas beadványt juttatott el az Európai Bizottsághoz, amely miatt az eurómilliárdokat tart vissza Magyarországtól.
Transparency International Magyarország
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) az elmúlt években rendszeresen támadta a magyar kormányt, elsősorban a korrupcióval, az átláthatóság hiányával és a közpénzek kezelésével kapcsolatos ügyekben.
A szervezet szintén jelentős külföldi támogatásokban részesül, mások mellett a Soros alapítványoktól is pénzeszközöket kap, de a támogatóik között szerepel az Európai Bizottság is, ahonnan összesen 13,7 millió forint bevételük érkezett 2023-as beszámolójuk szerint.
A Transparency International minden évben elkészíti Korrupció Érzékelési Indexét (CPI), amely alapján kiszámolják, mely országok a legkorruptabbak és melyek a legkevésbé azok a világon. A CPI megállapítása kapcsán tapasztalható elfogultságot már Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke is számonkérte a szervezeten. Mindennek azért van jelentősége, mert az index hivatkozási alapként szolgál a Magyarországnak járó uniós források visszatartása kapcsán.
