Idegen életforma jeleire bukkantak a Naprendszerünkben

Az ammónia nitrogén és hidrogén vegyülete, amelynek jelenléte idegen létformákhoz köthető, ugyanis a kémia reakció létrejötte sokkal élhetőbbé teszi az Esthajnalcsillagként is ismert Vénuszt.

A Földön különböző bomlási folyamatok eredményeként jön létre az ammónia, például elpusztult vízi élőlények maradványaként, így jelenléte a Vénusz felső légkörében már az 1970 óta lázban tartja a csillagászokat.

A Vénusz annyira forró, hogy a tudósok szerint a felszínen semmilyen élet nem maradna meg, ugyanakkor a felhőkben létezhetnek olyan mikróbák, amelyek lényegesen eltérnek a saját bolygónkon élőktől.

A Cardiff Egyetem, az MIT és a Cambridge-i Egyetem kutatóinak tanulmánya megállapította, hogy ha ammónia van a bolygón, az olyan kémiai reakciókat indítana el, amelyek semlegesítenék a kénsavcseppeket - számolt be róla az UNILAD.

Fotó: NASA/JPL

Ha ez így van, akkor a felhők savszintje -11-ről nullára csökkenne, ami még ugyan savas, de élhetőbbé teszi a bolygót.

"Tudjuk, hogy lehetséges az élet savas környezetben a Földön, azonban semmi sem savasabb, mint a Vénusz felhői. Viszont, ha valami ammóniát termel a felhőkben, akkor az semlegesíti a kénsavcseppek egy részét, amely potenciálisan lakhatóbbá teszi annak környezetét" - közölte William Bains, a tanulmány társszerzője.

A tudósok szerint az ammóniát előállító "valami" akár egy biológiai létforma is lehet. Sara Seager, egy másik társszerző szerint nem lehetne ammónia a Vénuszon, így a jelenlegi körülményeket figyelembevéve gyanús, hogy egy élőlény termeli a kémiai vegyületet.