Hurkát kolbásszal a hosszabb életért? A szakember lesújtó megfigyelést tett

Gyakran hangoztatott nézet, hogy bár nagyszüleink, dédszüleink a mára már egészségtelen és kártékony címkékkel felruházott szalonnával, kolbásszal, zsíros ételekkel indították a napot, és olykor-olykor a pálinkát sem vetették meg, a legtöbben legalább nyolcvan évet éltek.

A meséléshez ilyekor az is hozzátartozik, hogy a mára már szinte általánossá lett ülő életmóddal ellentétben az emberek zöme kemény fizikai munkát végzett egész nap.

Dobson Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense utánajárt a témának, és számokkal igyekezett megcáfolni a népszerű, ám alaptalannak tűnő véleményt.

Az adatok ismeretében megállapítható, hogy a városokban régen is hosszabb volt a várható élettartam, mint a falukban – osztotta meg vasárnap az Egészségügyi szakirodalmi tallózó nevű Facebook-csoportban.

Fotó: Egészségügyi szakirodalmi tallózó/Facebook

A szakember leírta, hogy a hatvanas évek első felétől Magyarországon ez a szám – főként a férfiak körében – stagnálni kezdett, és alig változott körülbelül három évtizedig. Megfigyelhető, hogy a rendszerváltás után viszont jelentősen emelkedni kezdett a várható élettartam, de a nyugat-európai statisztikáktól még ma is jócskán elmarad.

Dobson Szabolcs egy érdekes, és egyszerre lesújtó jelenségre hívta fel a figyelmet. 1955 és 1982 között a patikákba érkező receptek száma a tizenháromszorosára emelkedett, és „elérte azt a szintet, amit gyógyszerzabálásnak lehet nevezni, és ez jellemző máig”.

A szakértő szerint önmagában a gyógyszerek kiváltása és beszedése mit sem ér az általa képviselt tudomány megfelelő alkalmazása nélkül, ha pedig tudománytalanul használják, beleértve a betegek egészségtelen életmódját is, akkor nemcsak haszontalan, hanem gyilkos is lehet az ember számára.

A címlapfotó illusztráció: Tények archív