Először figyeltek meg madaraknál ilyen "önzetlen, társas problémamegoldó viselkedést" - hangsúlyozta Dominique Potvin, a University of the Sunshine Coast (USC) állatökológia professzora, a kutatást bemutató tanulmány szerzője.
Mint hozzáfűzte: különösen azért okozott a kutatócsoport számára meglepetést, mert egyikőjük sem hallott még arról, hogy állatok együttműködtek volna a nyomkövetők eltávolításában.
A szarkák tucatnyi példányból álló társas csoportokban élnek, ezen belül szaporodnak és együtt nevelik fel fiókáikat. A territoriális madarak arról ismertek, hogy lecsapnak a gyanútlan járókelőkre, hangjuk erőteljes, agresszív.
A kutatócsoport eredetileg az ausztrál szarkacsoportok közötti társas kapcsolatokkal összefüggő kísérleteket tervezett. A madarakra könnyű hámmal rögzítették a nyomkövető eszközöket, melyet úgy terveztek, hogy minimális hatást gyakoroljon rájuk. Egy órán belül azonban az összes madár együtt dolgozott azon, hogy levegyék a hámokat.
