A 27 uniós országban a bruttó lakosság áramárak 30,72 eurócentet tettek ki januárban kilowattóránként,és 28,66 eurócentet – mutatta ki a finnországi VaasaETT. A társaság a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából készíti el a felmérését havonta a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok felhasználásával. Az uniós átlagár decemberben még 31,74 eurócent, a 33 fővárosra számolt összeurópai átlag pedig 29,38 volt. Az elemzés a fővárosokra fókuszál, de a helyi szabályozás függvényében a kapott értékek nagyjából azonosak is lehetnek az országos adattal, illetve attól kisebb mértékben el is térhetnek.
Behozhatatlan a különbség a hazai tarifák javára
Az egyes országok (pontosabban a fővárosaik) tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki a háztartásoknak, a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet. Kijev és Budapest után Belgrádban, Podgoricában, Vallettában és az említett Zágrábban a legalacsonyabb a vizsgált egységár, míg a rómaiak után a berlinieknek, a koppenhágaiaknak és a dubliniaknak kell a legjobban odafigyelniük arra, mennyi áramot használnak.
Magyarországon évek óta változatlanok a lakossági villamosenergia-tarifák (más közmű- és egyéb díjakkal együtt), de több más ország kormánya is beavatkozott a lakossága védelmében a 2021 őszétől felfelé tartó, tavaly pedig már elszabadult áramárak hatásainak mérséklése érdekében.
A VaasaETT kilenc olyan fővárost sorol fel, amelyekben a bruttó lakossági ár csökkent, ebből ezt hét esetben az áram piaci árának lehetett köszönni, háromban a kisebb energiaadónak, egy-egy helyen az ársapkának, illetve az elosztási díj esésének, egy fővároshoz pedig nem fűzött magyarázatot a finn cég. (Egy-egy fővárosban a felsoroltak közül egyszerre több ok is érvényesülhetett.) Ugyanakkor tíz főváros háztartásai még mindig drágulással szembesültek, részben a helyi energiaár, részben az elosztási díj növekedése, egy helyen pedig az ideiglenes áfacsökkentés megszüntetése miatt. A legnagyobb a római növekedés volt (21 százalék), a legnagyobb csökkenés pedig az amszterdami (38 százalék), ahol így már „csak” három és félszer nagyobb az áramtarifa, mint Budapesten.
