Az Amal (Remény) elnevezésű űrszonda 22 ezer-44 ezer kilométeres magasságban köröz majd a Mars körül, és a bolygó légköri változásait, időjárási jelenségeit figyeli meg.
Az Amal az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült.
Kína Tianven-1 (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrszondája orbitális pályán kering majd a Mars körül, de májusban egy Mars-kutató rovert bocsát a bolygó felszínére.
A NASA missziójának Perseverance marsjárója a Jezero-kráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivel a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, mert 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén.
A Preseverance kőzetmintákat gyűjt majd, amelyek a tervek szerint 2030-as évek elején jutnak majd el a Földre.
A Perseverance és a kínai marsjáró is radarral kutatja majd a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be.
A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai a hangokat is továbbítják a Földre.
Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering.
MTI/ címlapfotó:facebook.com/#CountdownToMars Landing — Perseverance Rover Virtual NASA Social
