Figyelmeztet a miniszterelnök: az online csalások nyolcvan százaléka ukrán gyökerű Magyarországon

– jelentette ki szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök.

Mint figyelmeztetett, az ukrán maffia nemcsak a hagyományos formában –„böhöm nagy autókkal, gyanús kinézetű, nem túl bizalomgerjesztő emberekkel” – működik, hanem kifinomultak, okosak és a modern technológiában is képesek maffiaszerű hálózatokat kiépíteni.

Az online csalásokról általánosságban azt mondta, hogy sokszor nemzetközi hálózatok állnak mögöttük, mégsem igaz, hogy nem lehet semmit sem tenni ellenük. Legutóbb is sikerült egy illegális callcenter-hálózatot felgöngyölíteni Ukrajnában. Ott bankok nevében hívtak föl magyarokat, és csalták ki a pénzüket.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása után az ukrán bűnözői körök számára minden sokkal egyszerűbb lenne:

• beépülnének az EU szövetébe,
• ugyanolyan elbánásban részesülnének, mint az unión belül működő pénzügyi szolgáltatók,
• nehezebb lenne fellépni velük szemben.

Hangsúlyozta azonban, hogy akármilyen nehéz is, fel kell lépni ezek ellen, majd elmondta, eddig 169 gyanúsítottat sikerült beazonosítani, és a legtöbb ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a csalások mindenkit érinthetnek, akinek bankkártyája, digitálisan kezelt megtakarítása van, elég egyetlen rossz mozdulat, egy kattintás és hirtelen el is vitték a csalók a pénzt.

Hozzátette,

a hatóságoknak is sokkal több energiát kell mozgósítaniuk, hogy felvilágosítsák az embereket és segítsék őket megvédeni.

Elmondta, nyolcmilliárd forint értékben történtek online csalások eddig, a pénzt próbálják visszaszerezni, de nagyon nehéz. „A hatóságok elég jól dolgoznak, mert már másfélmilliárd forintot sikerült visszaszerezni” – közölte.

A miniszterelnök már néhány napja is erre figyelmeztetett, kemény fellépést ígérve az elkövetőkkel szemben.

A kép illusztráció: Shutterstock

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete a Mandiner megkeresésére azt válaszolta, hogy a 18–29 éves korosztály tagjai különösen veszélyeztetettek, mert gyakran túlzottan magabiztosak digitális jártasságukat illetően, de nem mindig ismerik fel a csalások jeleit.

Az Intézet szerint a pénzügyi intézmények, csomagküldő- és közmű-szolgáltatások nevében elkövetett csalásokkal találkoznak a legnagyobb számban, de a hatóságok (például rendőrség, NAV) nevében is történnek csalási kísérletek.

A kormány korábban már törvényalkotással is igyekezett felvenni a harcot az online csalásokkal szemben.