Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló fórum előtti sajtótájékoztatón elmondta: Bács-Kiskun haszonélvezője a magyar kormány vidékpolitikájának, hiszen 2014 óta mintegy 266 milliárd forint értékű forrás érkezett a megyébe. Hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy a 39 ezer kamarai tagból a gazdálkodók döntő többsége, 33 ezren részesültek a támogatásokból. Az összegből mintegy 156 milliárd forint értékű agráriumhoz kapcsolódó fejlesztés történt, köztük élelmiszeripari üzem vagy állattartó telep megújítása, kertészeti gépvásárlás, illetve öntözési beruházás. Az államtitkár szerint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szövetségben töltött elmúlt évtizedben "a magyar agrárium megerősödött". Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság hatékonyságban a második legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unióban - tette hozzá.
Hangsúlyozta: közösen sikerült megfordítani azt a trendet, amely 2010 előtt jellemezte a magyar agrár- és vidékpolitikát, amely lényegében elhanyagolta a magyar élelmiszerfeldolgozást, és ezáltal nyersanyaggyártó pozícióba kényszerítette a teljes magyar vidéket. Feldman Zsolt emlékeztetett: csak az elmúlt évben 400 milliárd forint értékben fogadtak be élelmiszerfeldolgozás-fejlesztéshez kapcsolódó pályázatokat, és ezeknek a felét már lényegében el is bírálták. Az a hozzáadott értékteremtés, amelyet a szervezetek közösen végeznek, jelenti Bács-Kiskun megyében is az agrárium jövőjét, hiszen az itteni zöldség- és gyümölcs-, illetve állati termékek feldolgozása az alapja annak, hogy a megtermelt érték minél nagyobb mértékben helyben maradjon, helyben teremtsen munkahelyeket és helyben jelentsen jövedelmet a gazdálkodók számára.