Előkerült a Magyar Péter-féle Tisza Párt alapítójának ügynökaktája

A Magyar Nemzet információi szerint a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt korábbi alelnökét, Deák Boldizsárt azután szervezhette be a Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata, hogy a férfit elkapták több betöréses lopás – más források szerint bolti lopás – miatt. Helyi, egri illetőségű informátoraink szerint az is alátámasztja a beszervezést, hogy tudomásuk szerint Deák Boldizsárnak nem kellett letöltenie büntetését.

A férfi azzal is felkelthette az állambiztonság figyelmét, hogy valamikor az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején érkezett Magyarországra Erdélyből, Kolozsvárról a családjával.

Deák „Sólyom” fedőnéven jelenthetett ismerőseiről, egyik, kézzel írott beszámolója is előkerült nemrég.

A fotó illusztráció (MTI)

A munkadosszié

Áprilisban Máthé Áron történész a Huszárvágás című blogján írt arról, hogy előkerítette „Sólyom” munkadossziéját, amelyet 1973. október 27-én nyitottak meg, és 1983. december 28-án zárták le. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint a titkos megbízottat a Heves megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya foglalkoztatta, elsősorban az amnesztiával Nyugatról hazatért személyek, valamint az idegenforgalom ellenőrzése és a kutatás területén.

Jelentéseiben beszámolt külföldi kapcsolatairól, külföldi útjairól (NSZK, Hollandia, USA, Jugoszlávia többek között), a Technolux KTSZ alkalmazottairól, egri ismerőseiről, gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről, jogellenesen külföldön maradt személyekről – írta Máthé a bejegyzésében, amelyben „Sólyom” egyik jelentését is ismerteti.

A kézzel írt dokumentumokban többnyire ehhez hasonló információk olvashatók:

A történész szerint a dokumentumok összesen 256 oldalt tesznek ki. „Sólyom” utolsó állambiztonsági kapcsolattartója megjegyzi: több esetben jelentősebb értékű információt szolgáltatott, egyes esetekben csempészekről, de gyakrabban Nyugatról hazatért és jogellenesen Nyugaton tartózkodó személyekről. Máthé Áron a dossziék értékelése kapcsán megjegyzi: számos arra utaló jel van, hogy „Sólyom” valóban Deák Boldizsár, ám ez teljes bizonyossággal nem jelenthető ki.

Tisza, a kamupárt

Deák Boldizsár személye azért került az érdeklődés középpontjába, mert ő és Szabó Attila hozta létre a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza Párt) 2021-ben. Akkor azt ígérték, hogy mind a 106 egyéni körzetben indítanak jelöltet, ám végül egy aspiránsuk sem mérettette meg magát a 2022-es országgyűlési választásokon. Egyes forrásaink szerint a cél csak a pártoknak járó állami kampánypénzek átvétele és elköltése volt, ám ezt nem egyszerű bizonyítani.

A politikai formáció a voksolást követően partvonalra került, majd 2024-ben Magyar Péter vette át: Szabó Attila elnök és Somodi Erzsébet alelnök megtarthatta pozícióját, míg Deák Boldizsár távozott, és Magyar vette át a helyét.

Ennek ellenére a Tisza Párt ma is virtuális képződmény: lényegében a nyilvánosság előtt csak Magyar Péter látszódik, jelöltjei, alelnöktársa vagy épp a párt elnöke kerülnek minden médiaszereplést, megszólalást - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A simlis

Deák Boldizsárhoz másfél tucatnyi cég kötődik az Opten adatbázisa szerint, ezek legtöbbje ellen végrehajtás indult, kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak. Jelenleg maga Deák el van tiltva a cégvezetéstől, a szankció 2021. október 16. és 2024. október 16. között van érvényben a nyilvánosan elérhető adatok alapján.

Mint a Magyar Nemzet megírta, egyik vállalkozásával pont a legszegényebbeken nyerészkedett, ugyanis kaszinót működtetett, amelyben főleg „félkarú rablók”, azaz játékgépek voltak.

A vállalkozás egészen 2012-ig virágzott, amikor a kormány szabályozta ezen gépek működtetését.

A férfinak ugyancsak köze lehetett egy nyolcmilliárdos piramisjátékhoz, a Metropol szerint éveken át részt vett az 1200 embert megkárosító cselekményben.

Mint a portál írja, Deák szerepe az volt, hogy hamis ingatlan jelzálogot biztosítson a kicsalt pénzek „fedezeteként”. Így csalták lépre, tévesztették meg az áldozatokat. Szándékosan kamuszerződéseket kötöttek velük, volt, hogy „elírták” a helyrajzi számot, de hamis aláírások is szerepelnek a bűnlajstromon.

A bűnbanda vezetői arra használták a Deák által felajánlott ingatlanokat, hogy azokra jelzálogjogot jegyeztessenek be a „befektetők” javára, „biztosítékként”.
Így győzték meg őket, hogy a befektetésük biztonságban van, aggodalomra semmi ok. A Tisza Párt politikusa ezekért a szerződésekért ingatlanonként és havonta 2-2,5 millió forintot kapott.