Elemző: Gyurcsány a baloldal vezére

Szerinte mindez sokat elárul a kormánykritikus politikai elit állapotáról: az utóbbi két évtizedben nem tudtak egy olyan személyt felépíteni, aki elfeledtethetné az őszödi eseményeket, és visszaadhatná a baloldal hitét. Gyurcsány Ferenc lassan a baloldali ellenzéki roncsderbi egyetlen komolyan vehető politikusává válik, aki ugyanazt teszi, mint 2010 előtt, még „fénykorában” – fejtette ki Tóth Erik a Magyar Nemzet megkeresésére. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint Gyurcsány Ferenc ellenfeleit leszalámizza, egykori pártja alól pedig kiszervezi a szavazókat úgy, hogy ők a saját bázisát erősítsék a későbbiekben. Ennek a stratégiának esett áldozatul az MSZP is, amely sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta a bukott miniszterelnökét 2011 óta – fogalmazott Tóth Erik, aki úgy véli, az, hogy Gyurcsány Ferenc lehet a baloldal első számú erős embere, sokat elárul a kormánykritikus politikai elit állapotáról: az utóbbi két évtizedben nem tudtak egy olyan személyt felépíteni, aki elfeledtethetné az őszödi eseményeket, és „visszaadhatná” a baloldal hitét. Ezzel szemben sokkal tragikusabb sors jut számukra: kétségbeesésükben a szélsőjobboldalról igazolnak politikusokat, és olyan koalíciókat eszkábálnak össze, amik a gyakorlatban teljesen működésképtelenné válnak kiélezett helyzetekben.

Gyurcsány Ferenc még 2014-ben az önkormányzati választás kampányidőszakában leszögezte, hogy mi az ő politikai víziójának lényege: „Együttműködés vagy politikai halál” – mondta az akkor még kispártnak minősülő DK vezetője – emlékeztet Tóth Erik. Leszögezte azt is, hogy az ideális állapot szerinte az lenne, hogy egy közös, egységes Demokrata Pártba tömörülne a kormánykritikus oldal. Politikai értelemben ez már akkor két dolgot vetített előre: Gyurcsány ambíciója az, hogy az egykori MSZP-s platformból egy domináns ellenzéki pártot hozzon létre, valamint az is a napirenden szerepelt, hogy megkerülhetetlen politikussá váljon ismét a baloldalon szervezeti, gazdasági és politikai értelemben is. A 2018-as országgyűlési választáson épphogy öt százalék fölött szereplő DK mára az ellenzék legerősebb formációja lett. 16 képviselőjük lesz az új törvényhozásban, országos szervezetrendszerük csak nekik van, sikeresen szólítják meg és karolják fel a többi ellenzéki formációról lemorzsolódó párt nélkülieket. Gyurcsány ráadásul – ezt még ellenzéki vetélytársai is kénytelenek elismerni – hozzájuk képest professzionális politikus.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Fővárosi pozícióit megerősítette, az országosan meglévő üvegplafont azonban nem tudta áttörni: még mindig tízből nyolc választó azt mondja, hogy nem szeretné őt fontos politikai pozícióban látni, vagyis elutasítottsága továbbra is rekordmagas – hangsúlyozza az elemző. Meg is próbálták a személyét elrejteni a kampányban, és az országos közös listán is „csak” a nyolcadik helyet – gyakorlatban pedig az ötödik pozíciót – kapta meg. A többi ellenzéki párt tehetségének hiánya, és bénázása miatt azonban mára megkerülhetetlen szereplővé vált, a koalíciós összefogási kísérletekből őt kihagyni nem tudják már ellenfelei.

A 2022-es országgyűlési választáson történelmi vereséget szenvedett el a baloldali blokk, ráadásul úgy, hogy megvalósult az évek óta áhított összefogás – mutat rá Tóth Erik, aki szerint most a vereség felelőseinek megtalálása és stigmatizálása zajlik az ellenzéki oldalon: Gyurcsány Ferenc rögtön, a választás éjszakáján Márki-Zay Péterben találta meg az egyedüli felelőst. Ez az ő személyes érdeke miatt van így, azt szeretné elkerülni, hogy koalíciós partnerei véletlenül se jussanak el oda, hogy azt gondolják, Gyurcsánnyal nem lehet győzni. Ezt sikeresen el is érte egyébként az utóbbi két hétben, így egy biztos: „az ellenzék jövőbeni stratégiájának alakítója, központi szereplője a DK vezetője lesz.” Gyurcsány fel is vázolta rövidtávú megoldási javaslatát akkor, amikor azt mondta értékelő beszédében, hogy legyen mindenki olyan, mint ő. Ne egy, hanem sok Gyurcsány legyen, a 2026-os választás miniszterelnök-jelöltjének pedig ismételten Dobrev Klárát jelölte meg, hiszen meggyőződése szerint vele győzött volna az ellenzék. Tóth Erik úgy véli, a baloldaliak kudarca és Gyurcsány részleges sikere is az, hogy ő a domináns ellenzéki pozíció birtokosa. Kudarc, hiszen az alternatívanélküliséget igazolja. Gyurcsány Ferenc részéről viszont siker, még akkor is, ha egy gyakran használt magyar közmondás jut erről a helyzetről az elemző eszébe: vakok között félszemű a király.

A szavazók viszont ahhoz a politikai párthoz fordulnak, amelyik erőt, határozottságot és víziót ad olyankor is, amikor a többi ellenzéki alternatíva ötlettelen, erőtlen és nem tudja, merre akar tovább menni. A DK és Gyurcsány Ferenc ezt pontosan tudja: Európai Egyesült Államokat akarnak, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása árán is. A határon túli magyarok szavazati jogát elvennék, és ők alkotmányoznának akkor is, ha a jövőben csupán feles többségük lenne a törvényhozásban – zárja elemzését az Alapjogokért Központ vezető elemzője.