Elálltak a lengyelek a vétótól, szabad az út az uniós pénzek előtt

A csütörtöki EU-csúcson sikerült meggyőzni Lengyelországot, hogy tegye félre a globális minimumadóval szembeni fenntartásait, és bólintson rá arra a négykomponensű megállapodásra, amely az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatás mellett a magyar helyreállítási tervet és a hazánknak járó fejlesztési forrásokat is tartalmazza. A brüsszeli csúcson hazánkat Orbán Viktor magyar kormányfő képviseli - írta a Magyar Nemzet.

Tenyek.hu

2022. december 15., csütörtök 19:03

Vágólapra másolva!

Lengyelország engedett a nyomásnak, hogy visszavonja azon csomaggal szembeni vétóját, amely a magyar helyreállítási terv és a hazánknak járó fejlesztési források mellett az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a globális társasági minimumadó bevezetését is tartalmazta (utóbbi alól hazánknak még korábban sikerült mentességet kiharcolni, vagyis nem kell adót emelnie, ugyanis a magyar iparűzési adó beleszámít a globális minimumadóba – a szerk). Bár hétfőn az uniós tagállamok EU-hoz akkreditált nagyköveteinek értekezletén mind a négy ügyben megszületett a megállapodás, szerda este Lengyelország jelezte, maradtak fenntartásaik a golbális minimumadóval kapcsolatban, így nem járultak hozzá a négykomponensű megállapodás elfogadásához. A brüsszeli Politico azonban csütörtök este már azt írta:

Varsó azt akarta elérni az EU-csúcson, hogy a négy ügyet magában foglaló megállapodást a továbbiakban kezeljék külön-külön, más uniós vezetők azonban ezzel nem értettek egyet, így Lengyelország beletörődött.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hazánknak tehát sikerült elkerülnie a forrásvesztést. A magyar kormány és Brüsszel közötti tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban kedd este úgy fogalmazott: "minden olyan célunk megvalósult, amit júniusban magunk elé tűztünk, hiszen elérték azt a célt, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal az operatív programokról, illeve a Bizottság javaslatára a Tanács jóváhagyását megkapják a helyreállítási alapra."

A területfejlesztési miniszter emlékeztetett, hogy a 2300 milliárd forintos helyreállítási alap körülbelül 48 százaléka klíma- és energiapolitikai célokra megy, további 30 százaléka digitális infrastruktúra-fejlesztésre, készségfejlesztésre, közszolgáltatások fejlesztésére megy. Emellett a kohéziós költségvetésből Brüsszel már korábban jóváhagyott körülbelül négyezer milliárd forint agrártámogatást, most pedig 9-10 ezer milliárd forint is megnyílik az operatív programok keretében.

Újságírói kérdésre Navracsics Tibor azt is elmondta: bízik benne, hogy további feltételek nem érkeznek az Európai Bizottság részéről.