Egyre több országnak kezd elege lenni Brüsszelből: az EU- csúcson felszólították a Bizottságot, csökkentse az enegiaárakat

Ami az energiát illeti, ott sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.

Hozzátette: ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks II atomerőművét.

Orbán Viktor azt is közölte: felszólították az Európai Bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről.

Fotó: MVM Hivatalos Facebook-oldala

A földgáz árak elszabadulásában azonban döntő szerepe volt a senki által meg nem választott brüsszeli elit szankciós politikájának. A háború kezdete óta zajlik a vita arról, hogy az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók alkalmasak-e arra, hogy megroppantsák az orosz gazdaságot, ezzel elvonják a további hadműveletek anyagi fedezetét. Azonban egyre tisztábban látni, miképpen hatnak a szankciók Európára és az uniós gazdaságra.

A gáz, amely a kontinens legnagyobb része számára kulcsfontosságú, például a háromszorosára drágult, az áremelkedések időpontja pedig éppen egybeesett a fontosabb uniós szankciós döntésekkel. Eközben az oroszokra egyáltalán nem hatnak a szankciók.

Így változott a gáz ára

A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy miután megindult a koronavírus-válságból való kilábalás, a gáz ára 2021-ben emelkedni kezdett – hűen bemutatja ezt a holland gáztőzsde adatsora.

Forrás: Origo

A gáz tehát a brüsszeli válaszlépések miatt jelentősen drágult. Az orosz hadsereg idén február 24-én tört be Ukrajna területére, a támadás előtt 80 euró körül volt a gáz egységára. A tőzsdei adatok azt mutatják, hogy a fegyveres konfliktust követő napokban nem ugrott meg az ár, az első drasztikus kilengés azután következett be, hogy március elején több vezető európai politikus is kiállt a gázembargó mellett. Erre március 7-én kilőtt a gázár, s bőven a duplájára emelkedett. A tőzsdei ár ezután gyors ereszkedésnek indult, mert a gázembargó körül erős nézeteltérés alakult ki az unióban: az ötletet mások mellett a magyar kormány sem támogatta, így megvalósításának esélye csekélyre zsugorodott.

Az adatok szerint az ár rövidebb ideig, tavasszal különösebb kilengések nélkül, száz euró körül, inkább alatta mozgott. Egészen június közepéig. Érdemes megjegyezni: az Európai Unió június elején határozott arról, hogy bizonyos kivételekkel embargót vezet be az orosz olajra. A gázembargó brüsszeli ötlete ekkoriban újra előkerült, s ekkor kezdődött meg az orosz–német gazdasági kapcsolatok elmérgesedése is. A tőzsdei folyamatokat ezek mellett nyilván az is befolyásolta, hogy az EU-ban júliusban megszületett a 15 százalékos egységes gázfogyasztás-csökkentési javaslat és nemrégiben az uniós gázárplafonterv - írta korábban a Magyar Nemzet.

A gázár júliusban és augusztusban megállás nélkül emelkedett, messze elhagyva végül a 250 eurót is. Szeptember elején az ár 245 euró körül mozgott. Most jelenleg éppen 175 euró a földgáz tőzsdei ára. 

A fotó illusztráció: Shutterstock

Majdnem duplájára nő a Gazprom európai bevétele a szankciók miatt

A Gazprom idén 43 százalékkal szállít kevesebb gázt Európába, mint tavaly, ami átlagosan háromszorosára emeli az árakat. Az elmúlt hónapok gázárnövekedésének okaival Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője többször is foglalkozott. A gázvita fél éve arról folyik a kommunikációs térben, hogy ki ütött először és az ütések kinek mennyire fájnak. Európa oldaláról nézve azonban világosan látszik, hogy a szankciók nem működnek, a verekedés helyett a tárgyalóasztalhoz kellene ülni. A szankciókat el kell törölni, mert azok elviselhetetlenül nagy terhet jelentenek közösségünknek – fogalmazott Hortay Olivér. A szakértő úgy számolt, ha ma Európában gázt vásárolunk, az ár kétharmadában a szankciók költségeit kell megfizetnünk.

Csak Magyarországon mondhatják el az emberek a véleményüket

Fontos azt is megemlíteni, hogy Európában elsőként Magyarországon mondhatják el az emberek a véleményüket a szankciókról. Az elmúlt időszakban az energia ára meredeken emelkedett, a drágulást a háború mellett egyértelműen fűtötték a nyugati büntetőintézkedések. Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy önmagában a fegyveres konfliktus kirobbanása még enyhe áremelkedést okozott.

A magyar kormány több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek. Eközben pedig Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európainak. Az unió hatalmas vesztese a háborúnak, ám ezt jelentős részben magának köszönheti. Az Orbán-kabinet szerint felül kell vizsgálni a szankciós politikát, a változás az energiaárakat csökkenti, véget érhet az inflációs nyomás.

Forrás: kormany.hu

Véget lehetne vetni a drágulásnak

Oroszország és az Európai Unió között gazdasági háború zajlik. A nyugati szankciókat Moszkva nem hagyja válasz nélkül. Az energiaszállítást már hónapokkal ezelőtt korlátozták arra hivatkozva, hogy az embargós lépések hátráltatják a vezetékek karbantartását – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Jelezte: az inflációs folyamatokat jelentősen befolyásolja az energia ára. Emellett hazánkban a forint árfolyama is problémát okoz, amelynek hátterében a többi között a folyó fizetési mérleg romlása áll. Erre hatnak az energiaárak is, azaz: ha kedvező változás menne végbe, akkor ezen a területen is érzékelhető lenne a javulás.

A szankciós politika módosulása előnyt hozna, még akkor is, ha például az élelmiszerek ára nem csökkenne arra a szintre, amely a háború előtti időszakot jellemezte. Az viszont szinte biztosan kijelenthető, hogy az infláció növekedése megállna. Az áremelkedések már nem lennének ilyen drasztikusak – magyarázta a szakérő. Regős Gábor hangsúlyozta: ha az energia ára emelkedik, az mindenbe begyűrűzik.

Címlapfotó: MTI/ Fischer Zoltán