Egy új elemzés szerint az európai vállalatok továbbra is sokkal többet fizetnek az energiáért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, egy évvel azután, hogy egy mérföldkőnek számító jelentés arra figyelmeztetett, hogy a tétlenség gazdasági stagnáláshoz vezethet a kontinensen - összegezte a Mandiner.
A Center for the Study of Democracy think tank legfrissebb eredményei szerint, amelyeket kedden Washingtonban hoztak nyilvánosságra, az európai országok egyre inkább ki vannak téve az energiaárak ingadozásainak, az indikátorok az elmúlt három évben több mint ötszörösére emelkedtek – írja a Politico.
Egy évvel azután, hogy Draghi az EU energiapiacainak megerősítését szorgalmazta, adataink szerint a megfizethetőség kockázata továbbra is magas, a kiskereskedelmi árak pedig Közép- és Kelet-Európa nagy részén még mindig 40–70 százalékkal magasabbak a válság előtti szintnél
– mondta Martin Vladimirov, a jelentés egyik szerzője.
A kép forrása: MTI/Purger Tamás
A megfizethetőség jelenleg messze a legnagyobb fenyegetés az EU energiaellátásának rugalmasságára nézve, meghaladva az Oroszország által az energiaáramlás fegyverként való felhasználása, az éghajlatváltozás és a rendszer megbízhatósága által okozott bizonytalanságot
A jelentés figyelmeztet, hogy az egyik területen jelentkező sebezhetőség átterjedhet más területekre is, tovább mélyítve az EU-országok között már meglévő jelentős és gyakran történelmi eredetű szakadékokat.
Ha az unió nem kezeli a tagállamok közötti energiaellátási biztonságbeli szakadékot, az regionális egyenlőtlenségek megerősödésével, gazdasági szuverenitásának és éghajlat-politikai céljainak aláásásával fenyeget, figyelmeztet a jelentés.
Draghi tavaly szeptemberi jelentésében azt írta, hogy
az uniós vállalatok továbbra is az Egyesült Államokénak 2-3-szorosára rúgó áramárakkal szembesülnek. A fizetett földgázárak 4-5-ször magasabbak. Ez az árkülönbség elsősorban Európa természeti erőforrásainak hiányából fakad, de alapvető problémák is vannak a közös energiapiacon.
Az egyik legfontosabb ajánlás egy hatalmas állami és magánbefektetési program volt az elöregedő villamosenergia-hálózatokba, amelyek a szakértők szerint a többletköltségek egyik fő forrását jelentik. Vizsgálata szerint 2030-ig 584 milliárd euró, 2050-ig pedig akár 2,29 billió euró többletforrásra lenne szükség a villamosenergia-infrastruktúra fejlesztéséhez.
