Az egy másik kérdés, hogy látunk egy jó nagy adag képmutatást. Azok a nagykoalíciós képviselők, szocialisták és a weberi néppárthoz tartozók, akik most kritikát fogalmaznak meg, egy héttel ezelőtt libasorban álltak ki szavazatukkal Ursula von der Leyen mellett. Tehát a kialakult helyzetért ők is felelősek. A tiszások is. A Patrióta-frakció volt az egyetlen, amely a mezőgazdasági bizottságban is a kezdetektől fogva kiállt a készülő lefaragási tervek ellen.
– Nyilatkozatában arról beszélt, hogy a zöld előírások versenyhátrányt jelentenek a magyar kisgazdaságoknak. Van már becslésük arra vonatkozóan, hogy egy átlagos családi gazdaságnak mennyivel nőne meg a költsége – akár egyszeri, akár visszatérő kiadásként – ha megfelel a szigorú előírásoknak?
– A pontos számokat még nem ismerjük, de a rendezőelveket már igen. Nem is csinálnak belőle titkot, hogy újabb és újabb zöld előírásokhoz kötnék egyes támogatások kifizetését. Mindezt úgy, hogy a gazdák már eddig is a túlzott szabályrengetegre és bürokráciadzsungelre hivatkoztak. Minősítő körülmény, hogy az EU-n kívüli országokban nincsenek és nem lesznek ilyen szabályok, így ez a megközelítés versenyhátrányt is okoz.
– Az ukrán mezőgazdasági termékek és a Mercosur-megállapodás felszabadítása új importnyomást jelent. Hogyan lehetne garantálni, hogy a magyar termelők ne kerüljenek árversenyben hátrányba az uniós piacon?
– Ha szükség van rá, akkor akár korlátozó intézkedésekkel. A bizottság 2022-ben teljesen liberalizálta az EU–Ukrajna mezőgazdasági kereskedelmet. Ez óriási jövedelmi károkat okozott a térségünkben, ezért a magyar és a lengyel kormány megtiltotta az importot. Ezt írnák most felül egy kvótaalapú szabadkereskedelmi megállapodással.
