Az államtitkár hozzátette, a reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz. Megjegyezte, annak, hogy a jelenlegi bizonytalan világpiaci helyzetben megszületett a hároméves bérmegállapodás, "nagyon fontos üzenete van" a piac, a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára is.
Czomba Sándor elmondta, az egyezség elején a munkaadók egy átlag tízszázalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan tizenkét százalékos növekedést szerettek volna. Mindkét pályával megoldható lett volna, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, de a bérdinamika fenntartása és növelése úgy lehetséges, ha a nagyobb számsor él - fejtette ki.
Czomba Sándor közölte, az a cél, hogy 2028-ra "négyszázezer forint körüli" minimálbér legyen Magyarországon, a második pályával "teljesen racionálisnak tűnik", hiszen ez az összeg 2027-ről 2028-ra egy mintegy nyolcszázalékos minimálbér-növekedéssel elérhetővé lesz. Megjegyezte, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól.