Megközelítőleg 98 százalékos a magyar gáztárolók töltöttsége – ez derül ki az uniós, közte a hazai gázviszonyokat bemutató gázipari összesítésekből. Az adatsorokból kiolvasható, hogy a téli felkészüléssel nem csak Magyarország áll jól: az EU országai mind kilencven százalék feletti mutatót mondhatnak a magukénak.
Jobb a jók között
A statisztika több ponton kiegészítésre szorul. Egyrészt érdemes megemlíteni, hogy az unió országai brüsszeli előírást is teljesítettek: a tagállamoknak november elsejére el kellett érniük a kilencvenszázalékos feltöltöttségi arányt. Fontos adalék az is, hogy a kimutatások rendre nagyjából húsz tagállam gázügyeiről adnak hírt, nem véletlenül, több uniós állam ugyanis egyáltalán nem rendelkezik saját tárolási lehetőséggel. S az sem mellékes, hogy azok az országok, amelyek tudnak gázt tárolni, messze nem ugyanakkora kapacitást alakítottak ki. A legnagyobb gázmennyiség – nem meglepő módon – Németország tárolóiban fér el. Ám az már meglepő lehet, hogy a sorban Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria után Magyarország következik, a maga 6,3 milliárd köbméteres – másképpen mondva 68,6 terrawattóra – tárolási kapacitásával.
Mennyi az annyi?
A készletmennyiségekről közérthetőbb képet ad, ha mértékegységek helyett az adott ország korábbi felhasználását vesszük alapul. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a hatvan százalékot közelíti. Az adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál. Ha kizárólag a háztartásokat nézzük: a hazánkban tárolt földgázkészlet több mint a másfélszerese a 2021-es évi lakossági fogyasztásnak.
Hamar hozzáláttunk
A nemzetközi adatokból az is kiderül, hogy Magyarország már áprilisban hozzáfogott a múlt télen elhasznált készletek pótlásához, a tárolók feltöltése azóta is folyamatos. Az uniós előírásban szereplő kilencvenszázalékos szintet hazánk már augusztusban elérte.
