Az intézet azon óceáni mérési adataira alapozta következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy az európai hőhullámok olyan hőfelhalmozódás után következnek be, amely az Atlanti-óceán északi részén alakul ki és nagyjából három évig tart. Ez a jelenség teszi lehetővé a szakértők számára azt, hogy akár hároméves időtávon is előrejelezhessék a kivételesen melegnek ígérkező nyarakat.
A Hamburgi Egyetem kutatói azt az MPI-M-ben kifejlesztett klímaelemzési modellt használták, amelyet az európai éghajlat 1962 és 2022 közötti időszakának az előrejelzéseire, azok kiszámítására és elemzésére használtak. Ezen elemzések között vannak azok is, amelyek az Atlanti-óceán északi részén kialakuló hőfelhalmozódás és az extrém hőség közötti kapcsolatot mutatják ki.
A legfrissebben megfigyelt időszak lezárása után elkészült, majd a Geophysical Research Letters folyóiratban bemutatott értékelés szerint a hőfelhalmozódás ismét növekszik, ami arra utal, hogy Európa kivételesen forró nyarat tapasztalhat meg 2025-ben. Az MPI-M kutatói ezzel kapcsolatban azt emelik ki a tanulmányban, hogy a szélsőséges időjárás előrejelzése létfontosságú az emberi egészség védelme és a hőség okozta károk korlátozása szempontjából.
