Az elmúlt másfél évtizedben reálértékben több mint 45 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások

Az utóbbi 15 évben Magyarországon az egészségügyi kiadások nominális értékben jelentősen megnövekedtek. A kormányzat évről-évre többet költ az egészségügyre, egyrészt az intézményrendszer fenntartására, másrészt pedig innovációra és beruházásokra - írja az Oeconomus.

Reálértéken is kiemelkedően nagy volt a bővülés

A növekedés pedig az inflációval való korrekció után is tetten érhető, ugyanis 2010 óta több mint 45 százalékos.

A KSH adatai szerint 2010-ben a kormányzati egészségügyi ráfordítások 1 373,2 milliárd forintot tettek ki, míg 2023-ban már 3 547,4 milliárd forintot, ami 158,33 százalékos növekedést jelent. Ezek a nominális értékek, vagyis az akkori árfolyamok alapján, az infláció korrigálása nélkül.

Viszont reálértéken is kiemelkedően nagy volt a bővülés, ugyanis 1 112,7 milliárd forintos különbözet adódik, vagyis inflációval korrigálva ennyivel költött többet a kormány 2023-ban az egészségügyre, ami 45,7 százalékos valós növekedést jelent 2010-hez képest.

A kormány célja továbbra is az, hogy megerősítse, illetve felzárkóztassa a nyugat-európai szinthez az állami egészségügyi ellátást. Mindemellett az egészségügyben az elmúlt évtized egyik legnagyobb béremelési programját hajtották végre, amelynek keretén belül mind az orvosok, mind pedig az ápolók bére jelentős mértékben gyarapodott a 2010-es szinthez képest.

A jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira összesen 3 ezer 919,3 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz 280,5 milliárd forinttal több, mint a 2025-ös költségvetésben.

A kormányzat elkötelezett az ágazat megerősítése mellett

2026-ban az összevont szakellátási előirányzaton 168,8 milliárd forinttal tervez a kormány többet költeni, az egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozásként 80 milliárd forinttal kapnak majd többet, továbbá a gyógyszerfinanszírozásra is nagyobb keretet biztosítanak, közel 47 milliárd forinttal többet. 

Továbbá a kormány korábbi törvényjavaslata alapján az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból adódó részét 13,04 százalékról 17,19 százalékra növelik, ami csaknem 183 milliárd forint többletet jelent.

Magyarország az elmúlt másfél évtizedben jelentős erőforrásokat fordított az egészségügy fejlesztésére, mind a működés, mind az infrastruktúra, mind pedig a humánerőforrás területén. Bár a GDP-arányos ráfordítások aránya mérséklődött, a tényleges kiadások és a reálértéken számított növekedés is azt mutatja, hogy a kormányzat elkötelezett az ágazat megerősítése mellett.

A 2026-os költségvetési tervek további bővülést vetítenek előre, ami hozzájárulhat a szolgáltatások minőségének javulásához, a dolgozók béreinek növekedéséhez, valamint a hazai egészségügyi rendszer fokozatos felzárkózásához a nyugat-európai színvonalhoz.

Fotóink illusztrációk: Az Észak-budai Szent János Centrumkórház felújított Kútvölgyi Tömbjének endoszkópos részlege a kórház teljes körű felújításáról tartott sajtótájékoztató napján, 2025. április 28-án. MTI/Purger Tamás