Hatalmas lendületet adna az orosz–ukrán háború lezárása
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza.
A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek mind a négy alindexe erősödött idén augusztusban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 6,7-ről mínusz 1,9-re, a gazdasági környezet érzékelése augusztusban az előző havi mínusz 33-ról mínusz 26,1-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex mínusz 67,8-ről mínusz 63,3-re javult. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése is tovább erősödött mínusz 11,1-ről mínusz 9,9-re. A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 augusztusában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk az általános konjunktúrahelyzet megítélésében, a júliusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Összességében Ön szerint ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?”, augusztusban jócskán kedvezőbb választ adtak a megkérdezettek. A „határozottan rossz irányba” kategóriát a megkérdezettek 34,8 százaléka (a júliusi 42,1 százalék után), az „inkább rossz irányba” válaszlehetőséget 17,8 százalék (0,5 százalékponttal kevesebben az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Az „is-is, jó is, rossz is bizonyos tekintetben” választ a megkérdezettek 27,1 százaléka választotta, ami 5,4 százalékpontos növekedés az előző havi részarányhoz képest. „Inkább jó irányba” mennek a dolgok választ 12,5 százalék (plusz 0,8 százalékpont), „határozottan jó irányba” választ pedig 6,9 százalék (plusz egy százalékpont) jelzett.
