A várakozásokhoz képest is sokkal jobban teljesít a magyar gazdaság

Bár a koronavírus után most az orosz–ukrán háború jelent kockázatot és nehézséget az európai gazdaságban, a legfontosabb mutatók alapján Magyarország az Európai Unió átlagánál jobban kezeli a válságot. Egyelőre semmi jele a növekedés lassulásának, az első kéthavi adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság kibocsátása – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az ING Bank szenior elemzője, Virovácz Péter a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése kapcsán arról beszélt, momentán nincs olyan mutató, amely alapján módosítani kellene a monetáris stratégián, a gazdaság teljesítménye sokkal erőteljesebbnek tűnik az első negyedévben, mint előzetesen várták. Pedig a tavalyi utolsó három hónap is erős volt, a GDP 7,1 százalékkal bővült, és még ehhez képest is gyorsulhatott a termelési volumen az ágazatok többségében.

Az ipari termelés volumene januárban 8,9, februárban 4,5 százalékkal múlta felül az előző évi értéket, míg az építőipar esetében az év második hónapjában 42,3 százalékkal volt magasabb a termelés volumenindexe, mint 2021-ben. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a válságkezelés részeként sikerült fenntartani a magas beruházási rátát, amely a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint az elkövetkező évek növekedési alapjait is megteremtik. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon GDP-arányosan 27,1 százalékos a beruházási ráta, ami a kontinensen a második legjobb adat Észtország 28,6 százaléka mögött. Összehasonlításul, Ausztria 25,6, Csehország 25,5, Románia 24,1, Szlovákia 19,1, Lengyelország pedig 16,6 százalékon áll, míg az EU-s átlag a németországi adattal megegyező, 22 százalék. Magyarország hét országot előz meg az európai relatív fejlettségi rangsorban: Portugáliát, Romániát, Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát. „Építeni és fejleszteni lassan, rombolni viszont gyorsan lehet" – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia 2006-ban megelőzte Magyarországot a relatív fejlettséget tekintve, 2018-ra azonban hazánk visszaelőzte, tehát 12 év kellett a korrekcióhoz.

Fotó: MTI / Komka Péter

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője korábban a magyar felzárkózás kettősségére hívta fel a figyelmet (2008 és 2017 közötti egy lassú, azt követően gyorsabb időszak), ami szerinte azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek növekedése nem csak a külső körülményekből vagy az uniós forrásokból fakadt. Természetesen itthon is problémát okoz az infláció, ami tovább emelkedett az Ukrajnában zajló háború miatt. A márciusban mért 8,5 százalék valamivel magasabb, mint az euróövezet 7,5 százaléka, ám alacsonyabb Csehország (11,9), Lengyelország (11), Románia (9,6) és Szlovákia (9,5) mutatójánál. Az áremelkedéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a kormány által bevezetett árstopok Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 4,4 százalékkal mérsékelték a magyarországi mutatót.

Varga Mihály úgy véli, az infláció új kihívást jelent, mert „elszoktunk attól, hogy az inflációról beszéljünk", ugyanakkor azt is hozzátette, nem csak hazánk esetében, az egész világon hasonló tendencia figyelhető meg. A tárcavezető az árnyomást azzal magyarázta, hogy a koronavírus-járvány alatt a kereslet nem esett vissza, majd, amikor megtörtént az újraindulás, a kínálat nem tudott lépést tartani, ez pedig az energiaárak drasztikus emelkedésében jelent meg. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője elárulta, számításaik szerint az év második felében kezdődhet meg az inflációs ráta mérséklődése.

Fontos statisztika, hogy még a járvány előtti időszaknál is kevesebb az álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 242 ezer munkát keresőt tartanak nyilván, ami kevesebb, mint két évvel ezelőtt januárban. Több megye lényegében elérte a teljes foglalkoztatást a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa szerint: Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a 2 százalékot sem éri el az állástalanok aránya. Eközben megtörtént az, ami néhány évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tűnt: egyre több szakmában lehet nyugat-európai fizetésekkel találkozni Magyarországon. Akkora bérrobbanás zajlott le nálunk az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárlóerő-paritáson számolva már utolérték a hazai keresetek a német fizetéseket – közölte Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője.

Visszatért a régi kerékvágásba a hazai kiskereskedelem, amely erőteljes bővüléssel már tavaly ledolgozta a Covid-válság okozta visszaesést, a masszív béremelések és a jövedelempótló intézkedések révén pedig az idei robusztus növekedéssel a GDP-nek is erős támasza lehet a belső fogyasztás. Nem véletlen, hogy a 2021-es rekordadatokat is jelentősen túlszárnyalták 2022 januárjának áfabevételei, pedig az említett állami juttatások és béremelések csak később jelenhetnek meg. Januárban 751 milliárd forintnyi áfabevétele keletkezett a központi költségvetésnek, ami csupán 3,7 milliárddal marad el a tavaly januárban és februárban összesen beérkező általános forgalmi adótól. Mindez rendkívül biztató, hiszen a 2021-es év rekord-áfabevételt hozott, először lépte át az 5000 milliárd forintot. A központi költségvetés előirányzata alapján a kormány 5487 milliárd forint általános forgalmiadó-bevétellel számol, ám Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője korábban azt mondta, hogy az 5700–5800 milliárdot is elérheti 2022-ben.