A Magyar Nemzet utánajárt: szinte kizárt, hogy Magyar Péter neve tévedésből került volna a háborúpárti határozatra

Szerdán elfogadta az Európai Parlament azt a háborúpárti állásfoglalást, amelyen előterjesztőként eredetileg Magyar Péter neve is szerepelt. A javaslat, amelyet a Magyar Péter-féle nagykoalíció megszavazott, bevenné az ukránokat az európai biztonsági rendszerbe. 

A háborúpárti többség szerint ugyanis Európa jövője az ukrán csatatereken dől el. Fegyvert és lőszert szállítanának Ukrajnába, hogy fordítsanak a hadiszerencsén, valamint a magyar adófizetők pénzét is felhasználva egy új bankból pénzelnék Ukrajna újjáépítését. Ráadásul elvennék Magyarország vétójogát is, így a védelmi unió keretében a jövőben hazánkról nélkülünk is dönthetnének. Magyar Péter és a Tisza képviselői nem szavaztak a fentiek ellen.

Zavaros helyzet alakult ki ugyanakkor az előterjesztők személye kapcsán. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke arról beszélt a szerdai szavazás előtt, hogy egy hiba miatt került Magyar Péter neve a javaslatra. Ugyanakkor nehéz elképzelni, mindez a példátlan eset hogyan történhetett meg, és miért éppen Magyar Péterrel. A Magyar Nemzet utánajárt a vonatkozó parlamenti eljárási szabályoknak.

Az állásfoglalások benyújtásával kapcsolatos általános szabályokat az EP Eljárási Szabályzatának 136 (2) és (4) bekezdése rögzíti. A plenáris irományok benyújtása szigorú eljárási rend szerint, a frakciók és a parlament plenáris irományok kezeléséért illetékes osztálya, a Tabling Desk közötti együttműködésben történik.

Szerzőként csak személyesen vagy elektronikusan elküldött, aláírt dokumentummal lehet csatlakozni egy irományhoz, a visszaélés lehetősége kizárt.

A gyakorlatban a benyújtás a következőképpen zajlik. Egy frakció titkársága (jelen esetben a Biztonság- és Védelempolitikai Bizottsághoz [SEDE] rendelt frakciótanácsadó) emailben tájékoztatja az Európai Parlament plenáris irományok kezeléséért illetékes osztályát, a Tabling Desket a frakció által benyújtandó határozat szövegéről és szerzőiről.

A társszerzőként megnevezett EP-képviselők mindegyikének külön-külön ki kell nyomtatnia az állásfoglalási indítvány fedőlapját, fel kell rajta tüntetni a nevüket és alá kell írniuk.

Ezt követően a dokumentumot a frakció elektronikusan elküldi a Tabling Desk részére. A Tabling Desk minden esetben ellenőrzi, hogy a frakció által megnevezett társszerzők mindegyike megküldte-e az aláírt fedőlapokat, ha ez nem történt meg, hiánypótlásra szólít fel, vagy megtagadja az illető képviselő társszerzőként való feltüntetését.

A Tabling Desk ezt követően publikálja az irományt az EP plenáris honlapján – a kérdéses közös határozat kedden már elérhetővé vált bárki számára. Magyar Péternek a sajtó irányába megfogalmazott, bennfentességről szóló vádjai ezért is érthetetlenek, hiszen ahogy ő is felkészülhetett volna a szerdai ülésre akár már kedden, úgy bárki más is megtehette ezt.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A bemutatott hivatalos eljárás megkérdőjelezi Magyar Péter állítását, miszerint a Fidesz képviselői hamisították a nevét az állásfoglalásra. Ugyanis a plenáris irományok kezeléséért illetékes osztállyal kizárólag a frakciók meghatározott munkatársai kerülnek kapcsolatba, éppen a visszaélések és tévedések minimalizálása érdekében.

Az eljárás szinte kizárja, hogy a Tabling Desk tévedett volna a társszerző képviselők neveiben, hiszen ők a frakcióktól kapott információ alapján tüntetik fel a szerzőket. Mivel a szerzőség a parlamenti munka egyik legérzékenyebb kérdése, a Tabling Desk egyik fő feladata éppen az, hogy meggyőződjék arról, hogy a társszerzők elküldték-e az aláírt fedőlapot.

Egy belső vizsgálat könnyen feltárhatja, hogy a Magyarékat a soraiban tudó EPP-frakció részéről milyen tájékoztatást kapott a Tabling Desk, és hogy a szükséges aláírt fedőlap rendelkezésre állt-e, ugyanis minden kommunikáció elektronikusan, emailben történik.

Mindenesetre az Európai Parlamentben több évtizedes tanácsadói tapasztalattal rendelkező Magyar Nemzet forrása még nem hallott olyan esetről, hogy egy képviselő neve tévedésből került volna fel egy állásfoglalásra.

Egyébként a közös, frakcióközi állásfoglaláson eredetileg 9 EPP-s társszerző szerepelt: Rasa Juknevičienė, Nicolás Pascual de la Parte, Riho Terras, Michael Gahler, David McAllister, Sebastião Bugalho, Andrzej Halicki, Inese Vaidere, Péter Magyar, Wouter Beke. Matematikailag is kicsi az esély arra, hogy a 188 tagú EPP-frakcióból éppen Magyar Péter neve kapcsán hibáztak volna a Tabling Desk munkatársai.

Viszont előfordulhat, hogy az EPP frakció illetékes szakértői a közös állásfoglalástervezet elkészülte után újra felajánlották a frakció körében a társszerzőként való csatlakozás lehetőségét, és valaki – vagy közvetlenül Magyar Péter, vagy egyik munkatársa, vagy egyik párttársa vagy, esetleg a frakcióvezetés – úgy döntött, hogy jó, ha szerepel rajta a neve.

Maga Magyar Péter viszont arról beszélt, hogy nem ismerte a javaslat tartalmát szerda délelőttig, miközben szerda délben szavaztak arról.

Mivel a Tisza Párt elnöke ritkán van ott a munkahelyén, és nem vesz részt aktívan az EP munkájában, mindez újabb beismerés a képviselői munkája minőségéről.

A belső vizsgálat tisztázó végeredményéig több kérdés és lehetséges forgatókönyv is felmerül, bár ezek egyike sem magyarázza az aláírással kapcsolatos kérdéseket. Mindenesetre Magyar a szerdai parlamenti felszólalásában maga is utalt az EPP esetleges felelősségére. Köztudott, hogy a mentelmi jog fenntartása ügyében Magyart fogja az EPP pártelnök-frakcióvezetője, Manfred Weber, és meglehetősen sok a vesztenivalója.

Akárhogyan is, Magyar Péternek és a Tisza képviselőinek még egy lehetősége volt tiszta helyzetet teremteni, méghozzá a háborúpárti javaslat leszavazásával. Ezzel a lehetőséggel pedig a szavazási jegyőzkönyv alapján nem éltek.