Magyarország Kormánya ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést – áll a 2023-as költségvetés általános indoklásában. A kormány célja világos: a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése. Ennek fontos eszköze lesz az extraprofit megadóztatása, melyből két új alapot, a honvédelmi és a rezsivédelmi alapot tudják finanszírozni. A baloldal azonban továbbra sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé. Eddig is támadták a családokat segítő intézkedéseket, most is megakadályoznák - ha tudnák. – írta meg az Origo
Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
"A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot."
Erről írt közösségi oldalán Orbán Viktor is. A miniszterelnök a rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét.
A költségvetés indoklása rámutat:
Magyarország kormánya ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek forrásait a 2023-as költségvetés biztosítja.
Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, „a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával”.
Kiemelte, szinte minden terület több forrásból gazdálkodhat 2023-ban az idei évhez képest:
Nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal többet fordít a kormány.
Kiemelte, a családok támogatására arányaiban a legtöbbet költ az Európai Unión belül Magyarország; a terület kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb.
Mindennek köszönhetően a következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, az infláció mértékének megfelelően tovább emelkedik az időseknek járó összeg, és megmaradnak a családtámogatások is.
Nem a magyaroknak kell megfizetni a háború árát
Az orosz-ukrán háború és a brüsszeli energia- és szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme – áll a költségvetés indoklásában, amely kitér arra, hogy a 2023-as büdzsét e két prioritás alapján tervezte a kormány, és tartalmazza a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz szükséges forrásokat.
A rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, míg a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel számol.
Az első alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború költségeit az új világgazdasági környezetben, a honvédelmi alap pedig biztosítja, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére, mondta a pénzügyminiszter. Kiemelte: a két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adók szolgálnak.
Varga Mihály sajtótájékoztatóján azt is elmondta, az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogják tudni áthárítani, hiszen "Magyarországon verseny van".
A baloldal most sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé
A baloldal most sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé - áll a Fidesz közleményében.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Mint írják: "A baloldal mindig csak megsarcolta a magyar embereket, mindig csak elvettek tőlük, most sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé, hanem a bankokat és a multikat védi. A baloldal szerint el kell zárni az orosz olajat és gázt, és inkább a magyar embereknek kevesebb gázt, áramot és benzint kell használni."
Aláhúzzák: a Fidesz-KDNP az elhibázott brüsszeli szankciós politika, a magas energiaárak és az infláció ellenére sem hagyja, hogy a háború költségeit a magyar emberekre terheljék, a rezsivédelmi és honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, hanem a háborún extraprofitot szedők.
Mint ismert, az Orbán-kormány a rezsicsökkentést, azaz a hatósági energiaárakat – az egyik legfontosabb intézkedését – azért vezette be, mert 2010 előtt, a baloldali kormányok idején brutálisan elszabadultak az energiaárak.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt 15 alkalommal emelték a rezsi árát Gyurcsány Ferenc kormányzása idején Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek az egész Európai Unióban.
Ráadásul Gyurcsány Ferenc még 2014-ben is azt mondta egy interjúban a rezsicsökkentésről, hogy „az egy hülyeség”.
De látható volt a választási kampány során is, hogy a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést. Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje számtalan alkalommal kifejtette, hogy „a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani”.
Dobrev Klára pedig arról beszélt, hogy szerintük egy újfajta hatósági árszabályozást kellene bevezetni, ami adott fogyasztási szintig ingyenes rezsiminimumból, majd a szint fölött sávos árazásból állna.
Így nem csoda, hogy a baloldal most sem támogatja a rezsicsökkentés fenntartását.
