A Jobbik nem válaszol, Pressmanék pedig nem tudnak „KGBéla” ügyeiről

Pedig abban az időben, amikor Kovács Béla a párt EP-képviselője volt, a Jobbik politikusai is az oroszok melletti töretlen kiállásukról tettek tanúbizonyságot.

Így volt ezzel Gyöngyösi Márton, a párt jelenlegi elnöke is, aki többször is felszólalt Oroszország védelmében, legitimnek minősítette a krími referendumot, sőt 2015-ben az Oroszország elleni európai uniós szankciók ellen is szót emelt.

Gyöngyösi külpolitikai karrierje 2010-ben kezdődött, amikor a Jobbik külügyminiszter-jelöltjeként színre lépett, és keleti nyitást szorgalmazott pártja nevében. Mint mondta, Kína, Oroszország, Kazahsztán és Törökország határozná meg a Jobbik külpolitikáját, de azarab világ felé való nyitást is nagyon fontosnak tartotta.

Az orosz nyitás igen jól sikerült Gyöngyösinek, aki 2014-ben már frakcióvezető-helyettesként a Krím orosz annexióját megalapozó, nemzetközileg elutasított népszavazás kapcsán a Nyugatot képmutatónak nevezte amiatt, hogy a „válságot leghosszabb ideig visszafogottan szemlélő és önmérsékletet tanúsító, a kisebbségeinek a védelmére kelő Oroszországot teszi meg a válság bűnbakjává”.

A népszavazást Gyöngyösi legitimnek minősítette, és azt mondta, Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, "a népszavazás pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják."

A Krím félsziget annektálása után néhány hónappal Gyöngyösi Moszkvába látogatott, ahol úgy fogalmazott, pártja szerint nem Oroszország, hanem a Nyugat az agresszor Ukrajnában, Moszkva csak az orosz kisebbség védelmére kelt.

A Jobbik külpolitikusa újfent példaértékűnek nevezte a krími népszavazást,
amely „a kárpátaljai magyarok és a ruszinok számára az autonómia reményét villantja fel”. Úgy vélte, hogy a magyar vezetésnek és diplomáciának ezt kellene elősegítenie.

Forrás: Facebook/ Gyöngyösi megfigyelőként részt vett a donyecki választásokon is

A Jobbik mostani elnöke 2014-ben a Jobbik részéről megfigyelőként vett részt a Nyugat által el nem ismert donyecki választásokon, melynek kapcsán azt mondta akkor, hogy

"a Jobbik tiszteletben tartja a Donyeck és Luhanszk megyék területén megrendezett – a kijevi kormány által el nem ismert – választásokat és azok eredményét,
noha tény, hogy a voksolás körülményei a fél éve tartó fegyveres konfliktus következtében nem voltak ideálisak”.

A történtek miatt Gyöngyösi Mártont kitiltották Ukrajnából, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ugyanis azzal a kéréssel fordult az ukrán külügyminisztériumhoz, küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának amiatt, hogy állampolgáraik megfigyelőként részt vettek az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságokban” tartott választásokon.

A kitiltás sem tántorította el a Jobbikot és Gyöngyösit az oroszbarát politikától. Amellett, hogy 2014 végén a parlamentben nemet mondott Ukrajna uniós társulási szerződésének ratifikálására, később a székesfehérvári NATO-központ tervét is élesen bírálta, mondván az nem a védelmünket, hanem a kockázatokat növeli, az „egy Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés”.

2015-ben az Oroszország elleni európai uniós szankciók ellen emelt szót Gyöngyösi, aki arra szólította fel a kormányt, hogy a szövetségesek segítségével tegyen meg mindent a magyar nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes szankciók felszámolásáért.

Elfogatóparancs „KGBéla” ellen

Mint arról a Magyar Nemzet hírt adott, európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a Kúria által kémkedés és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év fegyházra ítélt – a sajtóban csak „KGBéla”-ként emlegetett – Kovács Béla volt jobbikos politikus, EP-képviselő ellen, erről ma adott ki közleményt a Budapest Környéki Törvényszék.

Mint ismert, a Kúria jogerős ítéletében 2022. szeptember 27-én öt év fegyházat, illetve tíz év közügyektől eltiltást szabott ki Kovácsra folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás, illetve az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészülete miatt.

Amennyiben az elítéltet az EU-ban fogják el, az igazságügyi miniszter az európai elfogatóparancsot megküldi a végrehajtó tagállamnak. Más államban történő elfogás esetén a kiadatási kérelem előterjesztéséről a miniszter dönt, és erről a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. Ez a leírás a Jobbik volt politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Euró­pai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik egykori EP-képviselője kincstárnoka lett az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetének, amelynek 2013 és 2015 között elnöke is volt.

Várják a válaszokat

Keresték az ügyben a Jobbikot: azt akarták megtudni, mi a véleményük arról, hogy egykori képviselőjük ellen elfogatóparancsot adtak ki, tudnak-e arról, hogy volt politikusuk jelenleg hol tartózkodhat, illetve elítélik-e őt cselekedetéért, de egyelőre nem kaptak választ.

Az ügyben a lap megkereste az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségét is, mivel korábban Gyöngyösi Márton, a Jobbik jelenlegi vezetője meghívást kapott David Pressman széderestjére. A Magyar Nemzet érdeklődésére a nagykövetség annyit közölt: nincs konkrét információjuk Kovács Béla ügyével kapcsolatban.