A dollárbaloldal háborúpárti, ezért nem támogatja a békepárti nyilatkozatot

A hazai baloldal Brüsszel álláspontját visszhangozva a háború pártján áll, miközben a magyar kormány kitart a kezdetektől hangoztatott véleménye mellett, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz. A magyar álláspont csak Európán és a nyugati világon belül van kisebbségben, a globális többség békepárti, ezt igazolják a nemzetközi diplomáciában gyakran elhangzó nyilatkozatok a világ más térségeiből, és legutóbb az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlésén is világossá vált, hogy az államok többsége hazánkhoz hasonlóan vélekedik.

A 193 ENSZ-tagból csak 40 támogatta az Oroszország elleni szankciókat, ami azt jelenti, hogy 153 nemet mondott.

Magyarország békepárti, és az marad

Összegezve az elmúlt egy év történéseit, minden érv a mielőbbi békekötés mellett és a háború folytatása ellen szól. A szomszédunkban zajló háborúban több százezer ember halhatott meg, több millió embernek kellett elmenekülni otthonából. Közben egész Európa a háborúba sodródás napjait éli. 

Brüsszel és más, a háborúban érdekelt nemzetközi érdekcsoportok, illetve spekulánsok óriási nyomást helyeznek Magyarországra, azt akarják, hogy csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz és kezdjük el a fegyverek szállítását.

Ezek az országok sisakokkal kezdték, majd jöttek a lőszerek, a harckocsik, ma már a legmodernebb tankokat, rakétarendszereket szállítják, és tervben vannak a vadászgépek. Egyre több szakértő és politikus hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek a lépések világháborúhoz vezethetnek.

A fotó illusztráció: Shutterstock

Az is kiderült, hogy Brüsszel a békepárti álláspontja miatt akarja megbüntetni Magyarországot, sőt el is vennék hazánk szavazati jogát, ezt maga az Európai Bizottság tagja, Vera Jourova biztos, illetve Guy Verhofstadt balliberális EP-képviselő erősítette meg. Mindemellett egész Európa az elhibázott brüsszeli szankciók káros következményeitől szenved.

A Brüsszelben elfogadott gazdasági és energiaszankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, sőt a szankciók egekbe lökték az energiaárakat, óriási gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak az uniós tagországokban.

Nincs olyan család, amely ne érezné a szankciós infláció terheit.

Fotó: Guy Verhofstadt hivatalos Facebook-oldala

Az országgyűlés egyértelmű békepárti állásfoglalására mindezek miatt szükség van, hogy egy évvel a háború után óriási nyomások közepette mindenki számára világos legyen: Magyarország nem akar belesodródni a háborúba.

A Fidesz–KDNP-frakció határozati javaslata a magyar emberek békepárti álláspontját tükrözi, a 2022-es parlamenti választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei megerősítik azt az álláspontot, miszerint a háború végét nem a szankciók, hanem a béketárgyalások hozhatják el. Életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet, és Magyarország a béke pártján áll.

Kardcsörtető dollárbaloldal

A dollárbaloldal azonban, hűen a megbízói által diktált politikához, elutasítja a kormánypártok határozati javaslatát. Érdemes visszatekinteni az időben, és felidézni a tavaly február 24-én kirobbant háború kapcsán elhangzott, illetve az azt közvetlenül megelőző reakciókat. Kijelenthető, hogy a dollárbaloldal a kezdetektől a háború pártján áll. Már a háború kitörése előtt egyértelművé tették, hogy fegyvereket és akár katonákat is küldenének a háborúba, ezt maga a bukott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter jelentette be.

A dollárbaloldal vezére, Gyurcsány Ferenc szintén egyértelművé tette háborúpárti álláspontját, szerinte ugyanis „pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért". A háború egyéves évfordulóján pedig szégyenletesnek nevezte a kormány békepártiságát, és lényegében a fegyveres konfliktus folytatása mellett foglalt állást.

Fegyvereket és magyar katonákat küldenének a frontra

De ne szaladjunk előre az időben, tekintsük át részletesebben az első baloldali nyilatkozatokat. A bukott miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződnek talán a legmarkánsabb kardcsörtető megszólalások. Márki-Zay Péter tavaly februárban még a háború kitörése előtt a Partizánnak adott interjúban úgy fogalmazott: ha kirobban egy katonai konfliktus, akkor Ukrajnának minden segítséget megadnának, amit a NATO szövetségi rendszere megenged. Gulyás Márton szélsőbaloldali aktivista a segítség konkrét formáját firtató kérdésére Márki-Zay egyértelművé tette:

Két nappal a háború kitörése előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette:

A fotó illusztáció

Gyurcsány szerint pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért

A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. A bukott miniszterelnök egy tavaly március 25-i Facebook-posztban odáig ment a háborús hangulatkeltésben, hogy feláldozná a magyar nemzetet az ukrajnai konfliktusban. A dollárbaloldal vezére Zelenszkij ukrán elnöknek a magyar kormányfőhöz intézett provokatív követelése és Orbán Viktor erre adott elutasító válasza kapcsán úgy fogalmazott a közösségi oldalán akkor: 

Gyurcsány szerint tehát „pocsék ember, sz...r alak" minden magyar, aki nem hajlandó meghalni Ukrajnáért. a DK-elnök ezzel csúcsra járatta a háború kezdete óta zajló baloldali háborús uszítást, amivel magyar emberek életét veszélyeztetnék.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Rónai Sándor, a Gyurcsány-párt EP-képviselője egy videóban arról értekezett, hogy az unió egyes tagállamai és a NATO milyen katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának. Ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem segíti száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek.

A szintén gyurcsányista EP-képviselő, Ara-Kovács Attila a Klikk TV-ben beszélt arról, hogy részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen. Mint mondta, a demonstráció kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassák.

– hangsúlyozta a politikus.

Katonai segítséget sürgetett a Momentum

Ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző az egész baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy 2022. február elsején, tehát még a háború kitörése előtt megjelent publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez".

Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának. Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt.

Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Ebben egyértelműnek nevezte, hogy a NATO-nak segítenie kell Ukrajnának abban, hogy megkapják azokat a fegyvereket, amelyekkel meg tudják vívni ezt a háborút.

A harcos Potocskáné

A Jobbik is kivette a részét a háborús hangulatkeltésből tavaly. Potocskáné Kőrösi Anita, a párt parlamenti képviselője egy fórumon cinikus kijelentést tett, mondván, hogy egy háborúban, amiben a NATO részt vesz, akkor ott természetesen neki mennie kell és harcolnia kell, de nem a civil embereket küldjük. A jobbikos politikus utalt arra, hogy neki is van férje és két fia, akik hadkötelesek lennének.

A háború első heteiben tett baloldali nyilatkozatok nem hagytak kétséget afelől, hogy ha a tavaly áprilisi választásokon Gyurcsányék győztek volna, akkor minden brüsszeli elvárást teljesítenek és Magyarország fél lábbal már a háborúban állna.