A baloldal kiszolgálná Brüsszelt, megszavazta volna az olajembargót

A Momentum volt elnöke, Fekete-Győr ugyanis elszólta magát, leleplezte az egész baloldalt, beismerte, hogy ha ők lettek volna kormányon, csatlakoztak volna az olajembargóhoz - vagyis leállították volna az orosz kőolaj szállítását, azonnal 700 forint fölé emelve a benzinárat, és ezzel óriási inflációt okozva. A baloldal megszüntetné a rezsicsökkentést már évek óta, és ellenállás nélkül végrehajtaná Brüsszel utasításait. A magyar miniszterelnök sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson ugyanis nem fogadták el az Európai Bizottság olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól. Több mint kétharmadával csökkentik az orosz kőolajbehozatalt, de Magyarország mentesítést kapott, és ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: „megvédtük a rezsicsökkentést.”

Miközben a magyarok fellélegezhetnek, hiszen nem kell azon aggódniuk, hogy akadozna az energiaellátás Magyarországon, aközben Európa más országaiban komoly gondok vannak már most is. Ahelyett, hogy a hazai baloldal elismerné az elért sikert, hiszen ez jó a magyar embereknek, egyértelműen beismerték, hogy ők támogatták volna az olajembargó bevezetését.

Fekete-Győr András kedden a Klubrádió vendégeként már az első olajembargós kérdésre úgy felelt, hogy ha ők lennének kormányon, Magyarország mindenképp csatlakozott volna az embargóhoz. Mivel a teljes baloldal közös listán indult, ez nyilvánvalóan nem csak a Momentumra vonatkozik, hanem a többi baloldali pártra is. Mint kiderült, inkább olyan haladékot kértek volna csak az európai uniótól, amely alatt az átálláshoz, az oroszenergia-függőség felszámolásához szükséges fejlesztéseket, beruházásokat véghez tudja vinni – ez a bolgár minta, amely országot egyébként két, a tengerentúlról és Oxfordból hazatért üzletember kormányoz – erről írt a Mandiner korábban. Fontos megemlíteni, hogy ezzel azonnal nőtt volna az üzemanyagár, hiszen az orosz olaj olcsóbb, mint a Brent.

A baloldal hosszú ideje támadja a rezsicsökkentést, ha tehetnék, már megszüntették volna. Gyurcsány Ferenc politikája mindig is arra irányult, hogy az emberek fizessenek, a cégek pedig dőzsöljenek. A volt miniszterelnök ennek megfelelően a kezdetektől támadta a rezsicsökkentést, és annak módját is kitalálták az országgyűlési választások kampányában, hogyan lehetne ellehetetleníteni az intézkedést. „Az egy hülyeség” – fogalmazott 2014 januárjában a rezsicsökkentésről. Néhány hónappal később, 2014 márciusában már azt mondta egy szegedi lakossági fórumon, hogy a rezsicsökkentés „megbukott".

Fotó: MTI / Illyés Tibor

„Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon” – fogalmazta meg a volt miniszterelnök.

Gyurcsány politikájának központi eleme a profit és a haszon, valamint az emberek sanyargatása volt. A legtöbben ezt a saját bőrükön tapasztalták meg: 2006 és 2010 között a duplájára emelkedett a villamos energia ára, miközben Gyurcsány a saját családi cégének, a Motim Zrt.-nek a Magyar Villamos Műveken (MVM) keresztül intézte el, hogy olcsóbban kaphassák az áramot ipari fogyasztóként. Ezzel Gyurcsányék évente sok százmilliós, egyesek szerint milliárdos hasznot tudtak kiharcolni maguknak, miközben ez ugyanennyi veszteséget okozott az MVM-nél. A számlát természetesen az adófizetők állták. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt 15 alkalommal emelték a rezsi árát, így nem csoda, ha kritikusak a rezsicsökkentéssel.

Többször kiderült, hogy Gyurcsányék a növekvő piaci energiaárak problémáját a rezsiár emelésével kezelnék. Emlékezetes, hogy nem egészen két hónapja csaknem a teljes magyar baloldal az ellen szavazott az Európai Parlamentben, hogy az emberek és a vállalkozások olcsó, megfizethető módon férjenek hozzá az energiához. 2020 decemberében a DK-s Molnár Csaba a földgázzal fűtő emberekkel fizettette volna meg szén-dioxid kibocsátásuk költségét. A momentumos Cseh Katalin pedig egy éve azt szorgalmazta, hogy Magyarország vezesse ki a szabályozott villany és fűtési árakat. A Gyurcsány-párt korábbi Európai Parlamenti képviselője – jelenleg Erzsébetváros polgármestere –, Niedermüller Péter szintén nem rejtette véka alá a véleményét. „A rezsicsökkentés elképesztően ostoba és igazságtalan intézkedés” – mondta. Niedermüller azt kifogásolta, hogy mindenki egyaránt részesül rezsicsökkentésben, így a módosabbak és a kevésbé szerencsések is, ám azt már nem tudta megmondani, hogy szerinte kinek kellene kapnia a rezsicsökkentést, mi lenne az a jövedelmi határ, amelytől járhatna. A politikus több nyilvános szereplésén is. A rezsicsökkentés eltörlését helyezte kilátásba, ha a baloldal kerül hatalomra.

A 2022-es országgyűlési választások kampányában Dobrev Klára, a DK EP-képviselője, aki Márki-Zay Péterrel mérkőzött meg a miniszterelnök-jelöltségért, Már konkrét tervet vázolt fel arra, hogy ellehetetlenítsék a rezsicsökkentést. Dobrev arról beszélt, hogy egy újfajta hatósági árszabályozást kellene bevezetni, ami adott fogyasztási szintig ingyenes rezsiminimumból, majd a szint fölött sávos árazásból állna.

Fotó: MTI / Illyés Tibor

Árulkodóak voltak Dávid Ferencnek, a DK gazdasági szakértőjének nyilatkozatai is, aki szerint pazarlás az élelmiszer- és a benzinárstop, ahogyan a rezsicsökkentés is. Dávid Ferenc szerint a hasonló intézkedések nem fenntarthatóak, ezért a versenypiaci árakat ráterhelné a lakosságra, akiknek a spórolást javasolta. Az elmúlt hónapok során Márki-Zay Péter, a baloldal bukott jelöltje számos esetben kifejtette, hogy szerinte a kormány által bevezetett rezsicsökkentés kifejezetten káros, fenntarthatatlan és rendkívül nehéz lenne azt eltörölni. Márki-Zay Péter egyértelműen a rezsicsökkentés eltörlésének híve, és még az sem befolyásolja meggyőződésében, hogy az intézkedésnek köszönhetően a magyar családok mintegy 400 ezer forinttal kevesebb rezsit fizetnek évente.

A baloldal a választási vereség után továbbra is ellenzi a rezsicsökkentést. „Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni” – mondta korábban Márki Zay. Ez a megjegyzés egyértelművé tette: A baloldal hatalomra kerülése esetén eltörölte volna a rezsicsökkentést, amely havonta átlagosan 32 ezer forintot takarít meg a magyar családoknak. Egy másik alkalommal már sokkal konkrétabban fogalmazott a baloldal jelöltje, amikor kijelentette: „a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amelyet Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani.” Márki-Zay hol környezetvédelmi, hol gazdaságpolitikai szempontokkal próbál érvelni a rezsicsökkentés ellen, csakhogy szakértők szerint egyik sem állja meg a helyét. A rezsicsökkentés ugyanis már bizonyított: lassan 10 éve működik, és éves szinten több százezer forintot takarít meg a családoknak. Ráadásul az élelmiszer- és benzinárstoppal kiegészülve a jelenlegi, háború által provokált energiaár-emelkedések mellett nagyobb szükség van rá, mint valaha volt; ezeket az intézkedéseket ilyen körülmények között eltörölni óriási felelőtlenség lenne, és a negatív következményeket a magyar családoknak kellene viselniük.

Márki-Zay Péter szerint a kormányzati rezsicsökkentés helyett inkább takarékoskodjanak az emberek. A hideg téli napokban egyenesen kijelentette: fűtsenek kevesebbet: „Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni.” Az emelkedő benzinárakkal kapcsolatban is hasonló megoldási javaslattal élt. A jelenleg is érvényben lévő benzinárstop helyett ő abban látna fantáziát, hogy vásároljanak a magyarok hibrid gépjárművet vagy kisebb autót, netán egy autóval utazzanak a munkahelyekre a munkatársak.

Nemrégiben Megvédjük a rezsicsökkentést, megvédjük a magyar családokat! címen tett közzé bejegyzést Orbán Viktor kormányfő a Facebookon. Orbán Viktor arról is beszélt korábban, hogy a háború elhúzódik, a brüsszeli szankciós politika nem javul, és ez együtt drasztikus áremelkedésekhez vezet. Ma a rezsicsökkentés védi a családokat, de az energia ára tovább emelkedik, és ezért egyre nehezebb és költségesebb megvédeni a családokat. Ráadásul a honvédséget is haladéktalanul meg kell erősíteni. Mindeközben az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a bankok és a nagy multicégek nagyobb haszonra, extra profitra tesznek szert. A kormány ezért úgy határozott, hogy létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot, ebből finanszírozzák majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.