Kegyetlenül kihasználják az alkalmazottakat egy amerikai netes cég brit telephelyén. Legalább is erről tanuskodik egy most nyilvánosságra hozott brit újságcikk. Naponta 14 órát kell dolgozniuk, kamerákkal figyelik minden mozdulatukat, és aki 7 percnél többet van a mosdóban, büntetést kap. A munkahelyi terror nálunk sem ismeretlen, de nagyon kevesen vannak, akik erről beszélni is mernek.

„A rengeteg túlóra és túlzott szigor csökkentheti a dolgozók teljesítményét - mondja Bubenkó Csaba a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. – A munkáltatónak sem jó, ha egy munkavállalót félelemben, megalázva tart a munkahelyén.”

Bubenkó Csaba 2008-ban több társával együtt azért alapította az érdekvédelmi szervezetet, mert biztonsági operátorként rengeteg vezetői visszaéléssel találkozott.

„Az udvaron a sörösüvegeket kellett pakolnom, és nem volt védőkesztyűm, védőruhám. A kollégáimmal az áruházban arról beszéltünk, hogy nincsenek kifizetve a túlórák. Volt arra is példa, hogy megkértek a vezetők, hogy nézzem meg, hogy mások hogyan végzik a munkájukat” – mesélte a férfi.

A szakszervezeti elnök azt mondja, Magyarországon is gyakoriak a visszaélések. Szerinte a főnökök azért alázhatják meg újra és újra a dolgozókat, mert a magyar munkavállalók inkább behódolnak, hiszen félnek attól, hogy elveszítik a munkahelyüket, és nem találnak újat. Az alkalmazottakat gyakran hazugságra is kényszerítik, hogy ne kelljen fizetni a túlórákat.

„Az ott dolgozó munkavállalók a probléma ellenére is a hivatalos jegyzőkönyvbe is azt nyilatkozzák, hogy nem túlóráznak, ki van fizetve a túlóra. Minden megfelelő. Ezzel egy munkavédelmi ellenőr nem tud mit csinálni, mert csak azt írhatja le, amit a munkavállaló mond.” – közölte Bubenkó.

A munkavállalók a visszaélések után is sokszor a főnöküket védik. Sőt ez még olyan esetekben is előfordul, amikor munkahelyi baleset érte őket. A cégnek mindenesetre előnyösebb, ha a munkahelyi balesetet nem is jelentik a munkavédelmi hatóságnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaügyi Főosztálya az év első 9 hónapjában több mint 12.000 munkáltatót vizsgált. Nyolcvan százalékuknál találtak munkavédelemre vonatkozó szabálytalanságokat, nagyjából 90 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelők.

Kárpátiné Balázs Zsuzsanna az egyik ruházaticég korábbi üzletvezetője 2014-ben az üzlethelyiségben esett el. Csak hónapokkal később mutatták ki, hogy keresztszalagszakadása van, azóta nem dolgozik, orvosokhoz jár.

„A munkahelyi balesetet elismeri, de kártérítést nem akarnak fizetni.” – mondta Zsuzsanna.
Ikanov Gábor ügyvéd szerint az, hogy a munkáltatónak nem érdeke betartani a jogszabályokat, egyáltalán nem meglepő.

„Egy-egy munkahelyi balesetnek a legegyszerűbbnek is, akár egy bokatörésnek is. Több tíz, több száz millió forintos következményei lehetnek, amit valakinek ki kell fizetni.” – hangsúlyozta Ikanov Gábor.

Az ügyvéd elmondta, hogy a munkahelyi baleset bejelentését sokszor azért is akarják elkerülni a vállalatok, mert így a munkavédelmi felügyelőség nem kezd el vizsgálódni, és nem derül ki a többi szabálytalanság sem.

Ha a munkavállaló mégis megelégeli a kifizetetlen túlórákat vagy az esetleges megalázó bánásmódot, és a vezetőkkel való egyeztetés sem vezetett eredményre, akkor a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat a dolgozó panaszával. Ha bizonyítani tudja az igazát, a bíróság akár több millió forintos kártérítés megfizetésére is kötelezheti a vétkes munkaadót.