Rámutatott: a bank azért jött létre 1991-ben, hogy a rendszerváltoztatást követően összeomló kelet-közép-európai gazdaságokat támogassa és segítse. Fontos emellett, hogy a közeli ázsiai, vagy szubszaharai országok is a fejlesztések célpontjaivá váljanak, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek a banknak alapvetően európai fókusza van - húzta alá. Annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az EBRD működése, öt ország - Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország - közös indítványt készített, több erőforrást kérve a helyi EBRD-irodák működtetésére. "Az valamennyiünk célja, hogy több projekthez szerezzünk majd támogatást a bankon keresztül" - mondta a tárcavezető. Varga Mihály elmondta: Magyarország eddig is kivette a részét az orosz-ukrán háború következményeinek kezeléséből, közlése szerint már több mint 40 milliárd forintot költött az ukrán menekülthelyzet kezelésére. Ezért jogos, és méltányos kérésnek nevezte, hogy az európai intézmények nagyobb szerepet vállaljanak ezekből a terhekből. Hozzátette: az ülésen arról is egyeztettek, hogy milyen hatása van az orosz-ukrán háborúnak az EBRD működési országaira, és hogyan kell reagálni ezekre a kihívásokra.