A világ legvastagabb és legrégebbi tengeri jegét az eltűnés veszélye fenyegeti, mivel a magasodó jégboltozatok kétszer olyan gyorsan olvadnak, mint az Északi-sark többi részén - írja a Live Science.
A Kanadai Északi-sarkvidék és Grönland közötti többéves tengeri jégszakaszt - amely megközelítőleg egy millió négyzetkilométer lehet - a tudósok az "Utolsó jégterületnek" nevezik.
Korábban azt remélték, hogy a terület a következő évtizedekben létfontosságú menedékké válik a jegesmedvék, a rozmárok és más, a tengeri jégtől függő állatok számára. Ez viszont nem biztos, hogy így lesz.
"Az utolsó jégterület az egész Északi-sarkvidék sebességének kétszeresével veszít jégtömegéből. Rájöttünk, hogy ez a terület nem biztos, hogy olyan stabil, mint az emberek gondolják" - nyilatkozta Kent Moore, a Toronto Mississaugai Egyetem légköri fizika professzora és egy új tanulmány vezető szerzője.
Moore és csapata a jégívekre összpontosított, amelyek az utolsó jégterületet összekötik a szárazfölddel és a helyükön tartják. Az ilyen boltívek szezonálisan alakulnak ki, amikor az időjárás télen lehűl, és a többszörös jégáramlások egy keskeny vízfolyásnál összefognak, és óriási struktúrákat hoznak létre, amelyek úgy néznek ki, mint az oldalukra fordított hídtartók. Az ívek általában elolvadnak, amikor beköszönt a nyár.
A Nares-szoros mentén kialakuló boltíveket figyelték meg, ami egy 40 kilométer széles és 600 kilométer hosszan futó csatorna Grönland és Ellesmere szigete között. A Sentinel-1 műhold által gyűjtött két évtizedes képek azt mutatták, hogy a szoros jégboltozatai egyre rövidebb ideig tapadnak.
A később kialakuló és korábban olvadó jégívek miatt az utolsó jégterület egyre instabilabb, és az elkövetkező években egyre jobban megbomolhat. Ha az ívek olyan vékonyak lesznek, hogy a tél folyamán elkezdenek összeomlani, akkor a tengeri jég teljes foltja elindulhat dél felé.
Ennek hatalmas következményei lennének, nemcsak a fotogén állatokra, például a jégre támaszkodó jegesmedvékre, hanem az algák virágzására a tengeri jég alatt, valamint a repedésein és hasadékain átfolyó sós tengervíz szénnel, oxigénnel és tápanyagokkal látja el az egész ökoszisztémát.
2019-ben Kanada az "Utolsó Jégterület" egy részét védett tengeri területté nyilvánította - ironikusan Tuvaijuittuq néven, amely inuktitut nyelven azt jelenti, hogy a "hely, ahol a jég soha nem olvad" - annak védelme érdekében.
"Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy lehűtjük a bolygót. Akkor remélhetőleg természetes módon újra kialakulnak az ívek" - mondta Moore.
A címlapfotó illusztráció.
