– jelentette ki Donald Tusk a lengyel TVN24 kereskedelmi csatornának adott terjedelmes interjújában.
Burkolt utalás Oroszországra
„Szükséges egy vaskupola létrehozása a rakéták és drónok ellen. Az Izrael elleni közelmúltbeli támadás igazolta, hogy mennyire nélkülözhetetlenek ezek a rendszerek” – érvelt a lengyel kormányfő, aki szerint semmi sem indokolja, hogy Európának ne legyen saját rakétavédelmi pajzsa.
Tusk szerint Európa ugyanolyan veszélyzónában fekszik, mint Izrael. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy rájöjjünk, Európát honnan érheti támadás – utalt Tusk burkoltan Oroszországra.
Az Ukrajna ellen indított háború első évében, 2022 november derekán két rakéta csapódott be a NATO-tag Lengyelország területén – az egyik egy gabonaszárítóba Przewodów mellett, ahol két embert megölt. A lövedékek érkezése után válságtanácskozást tartott a lengyel és a magyar kormány is. Utóbb derült csak ki, hogy a rakéták az ukrán légvédelmet szolgálták.
Április 14-én átfogó iráni támadás indult Izrael ellen, amelynek során több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki, ezek nagy részét azonban a Vaskupola eredményesen semlegesítette.
Ezek után a toryk – köztük Penny Mordaunt frakcióvezető – újra a brit Vaskupola kifejlesztését kérték a kormánytól. A Downing Street 10 azonban már korábban elutasította a védelmi minisztérium javaslatát – emlékeztetett a Telegraph.
A Keleti Pajzs
Az Oroszországgal szomszédos Lengyelország GDP-arányosan több mint négy százalékra növelte védelmi kiadásait, ami a racionális elvárás duplája. A NATO tavalyi becslése szerint 11 országban – köztük Magyarországon – érték el a védelmi kiadások a nemzeti össztermék két százalékát.
Jól megfigyelhető volt, hogy minél közelebb feküdt a tagállam Oroszországhoz, annál többet költött védekezésre.
A lengyel kormány például 10 milliárd zlotyt, több mint 900 milliárd forintot költ a Keleti Pajzs projektre – jelentette be a múlt hét végén szintén a kormányfő. A biztonság és az elrettentés fokozására új katonai erődítményeket építenek az orosz és a belorusz határ mentén. Lengyelország ugyanis – Tusk szavai szerint – a NATO és az Európai Unió keleti szárnyán kiemelt felelősséggel tartozik Európa biztonságáért.
Az előző lengyel kormány még német „üzleti vállalkozásnak” tartotta az ESSI-t, és nem csatlakozott a kezdeményezéshez. A Jog és Igazságosság párt tagjaként az államfő, Andrzej Duda most is ellenezheti a csatlakozást.
A címlapfotó illusztráció: Shutterstock
