Nemzedékek óta mindennapjaink része a forint, amelyre legutóbb 1946-ban cseréltük a második világháború utáni hiperinfláció miatt elértéktelenedő pengőt, így azóta megszakítás nélkül Magyarország fizetőeszköze.
A forint szó rejtélyének kulcsáig Olaszországig kell kirándulni képzeletben, amelynek mai területén 1252-ben két városállam, Genova és Firezne csupán néhány hónap különbséggel vezette be az aranypénzt. Előbbi előlapján várkapu, hátulján pedig egy kereszt ékeskedett, és olaszul a genovino d’oro néven vált ismertté.
A firenzei érmék előlapján a város jelképe, a háromszirmú liliom kapott helyet, míg a másik oldalán a település védőszentje, Keresztelő Szent János. Neve, a fiorino d’oro olasz kifejezés szó szerint „arany virágocskát” jelent magyarul, ami a fentiekből értelmet is nyer.
