Feles többséggel is el akarták törölni az Alaptörvényt, most mégis felesküdnek rá a baloldali képviselők

A kommunikáció mellett, egyértelmű radikalizációs folyamat volt megfigyelhető a magyarországi baloldal alkotmányosság- és demokráciafelfogásában. Míg egy 2013. január 23-i tárgyaláson a DK, az Együtt 2014 Választói Mozgalom, az MSZP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt képviselői egyetértettek abban, hogy mind az alkotmány- és alapjogi védelem, mind pedig az igazságszolgáltatás területén a legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai egyeztetés szükséges, addig Fleck Zoltán jogszociológus, Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője egy tavaly november 29-i interjúban elmondta, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén az új alkotmányról a Fidesszel nem konzultálnának, sőt feles többséggel alkotnák – olvasható a Századvég Alapítvány elemzésében.

A baloldali politikusok programjának azután lett része a feles többséggel történő alkotmányozás terve, miután négy ismert baloldali jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László és Vörös Imre) tavaly májusban Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel cikket írt a Népszavában. A jogászok szerint az új Országgyűlés első ülésnapján gyakorlatilag egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével ki kellett volna mondani azt, hogy az Alaptörvény semmis.

DK: az Alaptörvény "fabatkát sem ér"

Nem kellett sokáig várni, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, a DK listavezetője magáénak érezze a fentebbi gondolatot.

Gyurcsányné és más miniszterelnök-jelöltek úgy kampányoltak, mintha csak politikai bátorság kérdése lenne egyszerű többséggel felülírni a kétharmados törvényeket.

Főnöke feleségét követte Arató Gergely is, aki szerint legyen világos, Dobrev Klárának nem fog megremegni a keze, amikor a kukába kell hajítani ezt az Alaptörvényt.

A DK-s képviselő felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény „egy fabatkát sem ér".

Kövér László házelnök akkor Arató Gergely felszólalása alatt kikapcsolta a képviselő mikrofonját, amihez a következő magyarázatot fűzte:

"Eljutott arra a pontra – lehet, hogy provokáció hatására –, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető Törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót."

Nos, a Demokratikus Koalíció egyértelműen amellett állt ki, hogy amint nyernek majd, a kukába dobják az Alaptörvényt. Dobrev Klára erről egyik fórumán például lelkesen beszélt hallgatósága előtt:

Egymás torkának estek

Tavaly szeptember 24-én este lezajlott az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjeinek második vitája, amelyen Gyurcsányné és Karácsony Gergely között nézeteltérés alakult ki arról, hogy lehet-e feles többséggel kétharmados törvényeket eltörölni.

A Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanis arról beszélt, hogy egyszerű többséggel is el fogják törölni az alkotmányellenes kétharmados törvényeket. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy nincs már olyan jogász Magyarországon, aki azt mondaná, hogy egyszerű többséggel jogállami módon meg lehet változtatni a kétharmados törvényeket, az pedig egy politikai humbug, amiről Dobrev Klára beszél.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Márki-Zay Péternek is megtetszett az ötlet, és végül Fleck Zoltánt kérte fel, hogy dolgozza ki annak a jogi lehetőségeit, hogy az ellenzék feles parlamenti többséggel is új alkotmányt fogadhasson el. Fleck Zoltán baloldali jogszociológus Soros blogjának, a 444-nek adott interjúban arról is beszámolt, hogy Márki-Zay Péter alkotmányossággal kapcsolatos elgondolásaira a brüsszeli balliberális progresszió már áldását adta.

Szembesítette az EP frakcióit és több biztost, köztük a két jogállamért felelős biztost, Vera Jourovát és Didier Reynders-t is azzal, hogy radikális változásra készül, és senki sem emelt kifogást – állította a baloldal közjogi stábjának vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója tavaly egyébként úgy nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel egy '22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről, de ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.

Az ellenzék radikális tervét, miszerint ha tavasszal győznek, feles többséggel is eltörölnék az Alaptörvényt, számos politikusuk is megerősítette. A kormányfő jelöltjük közjogi stábjának vezetője ezt azzal indokolta, hogy humbug a következő mondat: az alaptörvény alkotmány.

Fotó: Polyák Attila - ORIGO

Radikalizálódott a baloldal

Tökéletesen példázza az ellenzék radikalizálódását, hogy míg a 2013. január 23-i tárgyalásuk során úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság elnökét függetleníteni kell az Országgyűléstől, a szervezetnek a politikai befolyástól mentesen kell működnie, addig Fleck Zoltán a fent említett, november 29-i interjúban azt mondta, az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett az alkotmánybírókat is – tehát a parlament beleszólna az alkotmányosság legfőbb őrének számító szerv személyi összetételébe, ráadásul kizárólag politikai alapon menesztenék a taláros testület tagjait, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.

Szabó Szabolcs, Csepel-Soroksár képviselőjelöltje egy videóban pedig azt mondta:

"Jogi szempontból teljesen nyilvánvaló, hogy feles többséggel nem lehet alkotmányt módosítani Magyarországon. Azt kell megértetni, és elmagyarázni mindenkinek, hogy nem értünk egyet az alaptörvénnyel, új alkotmányt kell kidolgozni és politikai eszközökkel rá fogjuk venni a Fideszt, hogy vegyen részt az alkotmányozásban. A kétharmados törvények pedig csak addig nyújtanak előnyt a kidolgozóinak, amíg mögöttük van az erő és a hatalom. Ha az nincs a kezükben, akkor a kétharmados törvények sem olyan erősek már, mint egyesek hiszik."

Kétharmados többség esetén természetesen azonnal feláll a korrupcióellenes ügyészség, de feles többséggel is csatlakozhatunk az Európai Ügyészséghez és felállítjuk a Korrupcióellenes Hivatalt - ezt már Hadházy Ákos mondta, aki most ismét beülhet az Országgyűlésbe.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A baloldal a népfelség elvét dobta volna a kukába

Részben a feudalizmus óta, részben az elmúlt 30 évben működő rendszert, amelyet a politika és a jogtudomány is konszenzussal elfogadott, szeretnének felrúgni - erről még tavaly szemptemberben ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt. Idézett egy 1999-es alkotmánybírósági határozatot, amelyet egy olyan összetételű alkotmánybíróság szövegezett, amelybe egy tagot sem delegált sem a Fidesz, sem a KDNP, és amely egyértelműen kimondta, hogy a kétharmad az nem önmagában azért kétharmad, mert ezt a cimkét ráaggatják, hanem azért mert széleskörű konszenzus áll mögötte.

Hozzátette: sehol, demokratikus jogállamban a népfelség elvét nem vonják ily módon kétségbe, tehát a nép a hatalom birtokosaként közvetett módon a képviselői útján gyakorolja a hatalmat.

Ifj. Lomnici már akkor kifejtette, hogy ha a baloldal nyert volna, akkor antidemokratikus eszközökkel valósította volna meg a tervét. Hack Pétertől Vona Gáboron át többen is polgárháborús helyzetről beszéltek arra az esetre, ha a baloldal megvalósíthatta volna ezt a tervét.

Társadalmilag, szociális értelemben, gazdaságilag, nemzetközi, európai uniós értelemben is teljes mértékben erodálódott volna Magyarország tekintélye.

Deák Dániel elemző szerint az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálta, hogy radikalizálják az ellenzéki szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék, jogállami keretek között ugyanis ilyen típusú lépésekre nem lenne lehetőségük.

Az elemző hangsúlyozta: a „puha puccs" és a zavarkeltés nem ismeretlen eszköz, a legtöbb esetben az amerikai diplomácia és a Soros-hálózatok szoros együttműködése volt megfigyelhető az ilyen típusú beavatkozások során az utóbbi évtizedekben.

Fotó: Tuba Zoltán - ORIGO

Csak a pénz és a hatalom számít a baloldalnak

Aki valaha tanult jogot, az az első alapvetések között tanulja meg, hogy alkotmányozni csak minősített többséggel, lehetséges, így a jogi nonszensz butaságokat nem lehet komolyan venni.

A Századvég Alapítvány elemzésében arra emlékeztetett korábban, hogy ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is.

A csupán feles többséggel történő alkotmányozás és kormányzás esetén hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát, több mint harminc éves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen alapokmány megalkotásával. A jogfolytonosságra még a II. világháború és a rendszerváltás közötti időkben is figyeltek, így ezen jogalkotási kísérletek az 1919-es, bolsevik típusú alkotmányos puccsra emlékeztetnek – szögezték le.

Egy bizonyos: a baloldali politikusok korábban még szidták, és a kukába dobták volna Magyarország Alaptörvényét, most azonban egyik politikusuk sem rest, hogy átvegye mandátumát és fizetését.

A baloldal ismét bebizonyítja, hogy a hatalomért mindenre képesek, és nincsenek már erkölcsi gátak, morális elvek.

Már csak az a kérdés, hogy az ország Házában milyen új ötletekkel rukkolnak majd elő?