Tóth Gabi, hazánk egyik legismertebb énekesnője, Sztárban sztár leszek! Mestere egy megrázó történetet mesélt el gyermekkorából. A csalad.hu oldalon közzétett blogbejegyzésében elárulta, hogy munkásrétegből származó családja miatt többször megkülönböztetések érték. Amikor az ő szegényebb iskoláját összevonták a helyi elitiskolával, több társával együtt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, egy általa csak "mumustanárnőnek" nevezett oktató ugyanis rendszeresen megszégyenítette őket, továbbá korlátozta fejlődésüket.
"Emlékszem, egyszer azt vágta a fejemhez, hogy én egy musical slágerrel akartam nevezni a versenyre. Ő egy vaskalapos, poros felfogású nő volt, számára a musical nem létezett, mint műfaj. Tényleg minden alkalmat megragadott, hogy megalázzon, akár az egész iskola előtt. Még most is nagyon rossz érzés erre gondolni, mert tudom, hogy vannak még ilyen „tóthgabik” szerte az országban, és nem mindenki olyan szerencsés, mint én, hogy a végén jóra fordul az életük – írta ki magából az énekesnő."
A "mumustanárnő" énekből is megszerette volna buktatni Gabit, ám saját tanára kiállt érte.
Évekkel később Tóth Gabi átvette a Kitüntetést Tapolca városáért díjat, a „mumustanítónéni” éppen akkor vehette át az 50 éves pedagógusi kitüntetését. Elmesélte, a színpadon illett volna gratulálni egymásnak, de a tanárnő nem fogadta a kéznyújtását és elfordult.
Az énekesnő arra is visszaemlékezik, hogy az akkori időkben meg volt kötve a szülők keze az ilyen pedagógusokkal szemben. Nagyon örül annak, hogy manapság ilyenfajta megkülönböztetések nem fordulhatnának elő, és a szülők is jobban ki mernek állni gyermekeikért.
Tóth Gabi édesanyaként teljesen máshogy tekint a történtekre. Mesterré válásával pedig még fontosabbá vált számára a fiatal tehetségek támogatása.
"A mentorságomat is egészen másképpen élem meg anyaként, mint akár állapotosan. Az, hogy felelősséggel tartozom egy másik életért, rávilágított arra, hogy amikor egy másik anya rám bízza a gyermekét, az igazán nagy kiváltság. Az eddig is világos volt számomra, hogy szakmailag maximálisan támogatom őket, de amikor pár napja Balogh Krisztofer édesanyja rám írt, hogy rám meri bízni a fiát, és így, hogy tudja, én vigyázok rá, nyugodt a szíve, nagyon meghatott. Krisztofer még ártatlan gyerekként tekint erre a számára ismeretlen világra. Képes mindent és mindenkit úgy látni, mint egy-egy csodát, és szerintem egyáltalán nincs tisztában azzal a hatalmas tehetséggel, amivel rendelkezik. Edina, akinek kell a visszajelzés, hogy elhiggye, milyen tehetséges ember ő, és hogy én mennyire hiszek benne. Szaszák Zsolt pedig olyan, mint egy versenyló. Hatalmas szakmai alázat van benne, és még nagyobb teherbírás. Mindhármukban az a közös, hogy maximalisták, de bennük még a szív-lélek maximalizmus él, nem az elme-ego maximalizmus. Ők még tényleg az embereknek akarnak adni, nyomot hagyni a lelkükben. Megpróbálom úgy formálni a tehetségüket, hogy ezt ne öljem ki belőlük."
A címlapfotó illusztráció