A közlemény szerint az ivóvíz minőségét folyamatosan ellenőrzik a szolgáltatók és az illetékes népegészségügyi hatóság is. 2023-ban országosan több mint 46 ezer mintából csaknem 600 ezer vizsgálatot végeztek, amelyek eredményei több mint 99 százalékban megfelelő minőséget mutattak. Mindössze 9 településen van tartós ivóvízminőségi probléma a víz természetes eredetű arzéntartalma miatt, ezeken az ivóvízminőség-javító program lezárultáig más forrásból biztosítanak ivóvizet - írták.
"Esetileg, jellemzően rendkívüli eseményeket - például árvíz, csőtörés - követően fordulhat elő rövid távú mikrobiológiai kifogás. Elsősorban az elosztóhálózatok elöregedése miatt jelentkezhetnek egészségkárosodást nem okozó, esztétikai - szín, íz vagy szag - problémák. Nem megfelelő ivóvízminőség esetén a szolgáltatók soron kívül elvégzik a szükséges beavatkozásokat a vízminőség helyreállítása érdekében" - részletezték.
A közlemény szerint az ivóvíz minőségi követelményeit kormányrendelet határozza meg, összhangban az európai uniós szabályozással. A kormányrendelet több mint 60 paraméter, köztük kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és radiológiai komponensek vizsgálatát írja elő. Ezek egy részét egészségvédelmi céllal vizsgálják: ha az egészségre ártalmas kémiai anyagok - például arzén, peszticidek, nitrit -, vagy a víz szennyvíz eredetű szennyeződését jelző baktériumok - E. coli, Enterococcus - nem lépik túl a határértéket, akkor az ivóvíz minősége megfelelő.
Az indikátor paraméterek nem veszélyeztetik az egészséget, ezeket az üzemeltetés ellenőrzése vagy esztétikai - íz, szag, szín - problémák megelőzése érdekében vizsgálják. Ezekre nincs is határérték, a mérések eredményét a parametrikus értékhez hasonlítják - írták.
Hangsúlyozták, hogy az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A vizsgálatok száma a szolgáltatott vízmennyiségtől függ, a legkisebb településeken legalább évi négyszer, míg a fővárosban napi szinten vizsgálják az ivóvízszolgáltatók és a kormányhivatalok laboratóriumai - tudatták.
