Magyar Péter a kutatásait manipuláló 21 Kutatóközpontra hivatkozik

Manipulált felmérések: vallomás a múltból

A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel, korábban nyíltan elismerte: a 2022-es választási kampányban olyan mérések jelentek meg, amelyek nem pusztán reprezentatív adattárak voltak, hanem politikai célokat szolgáltak.

„Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat” – mondta akkor Róna Dániel.

Az intézet hitelességét tovább rontja, hogy a kutatató vezető maga is bevallotta: nem minden publikált adat volt tisztességes módszertannal elkészítve – részben azért, mert azok célja „befolyásolás” volt.

Politikai hálózat és háttérkapcsolatok

A 21 Kutatóközpont nem független szereplő a hazai politikai térben. Több fontos összefonódás is dokumentálható.

Róna Dániel a baloldali és liberális politikai közegekkel is dolgozott – kampányokban vett részt Karácsony Gergelynél, Botka Lászlónál és a Momentumnál is.

A kutatóintézet egykori munkatársai közé tartozik Seprenyi Anita, aki később Magyar Péter sajtósa és asszisztense lett.

A 21 Kutatóközpont és a CEU között is megfigyelhetők együttműködések – rendezvények és közös projektek révén.

A fotó illusztráció (MTI)

A Tisza Párthoz köthető erők és személyek szerepe is felmerült: Bojár Ábel (a Tisza Pártot pénzelő Bojár Gábor fia) dolgozott korábban a 21 Kutatöközpontnál.

Ezek az átfedések arra utalnak, hogy a 21 Kutatóközpont nem pusztán statisztikai intézet, hanem integrálódott szereplője annak a politikai kommunikációs gépezetnek, amely kampányidőszakban aktív támogatói szerepet vállalhat.

Guruló dollárok, külföldi pénzek, USAID-szálak

A 21 Kutatóközpont neve felmerült a „guruló dollár” botrányban is, amely szerint külföldi források — például a German Marshall Fund (GMF) — pénzt juttattak olyan szereplőknek, akik beavatkozhattak a magyarországi választásokba.

Az USAID révén kapott források és a GMF támogatásai szerepelnek a közbeszédben, mint olyan eszközök, amelyekkel a baloldali kampányokat és intézményeket finanszírozták a háttérből.

Ezen túl, a 21 Kutatóközpont működését Brüsszeli pályázatok is segítik, ezek nagy része politikai célú kommunikációs kampányok támogatását célozza.

Az is mindezek függvényében logikus felvetés, hogy a 21 Kutatóközpont által nyújtott kutatások – különösen a Tisza Pártnak kedvezők – stratégiai célokat szolgálnak, nem objektív közvélemény-kutatásokat.

Magyar Péter szolgálatban

Magyar Péter továbbra is rendszeresen idézi a 21 Kutatóközpont eredményeit, mintha azok objektív, független statisztikák lennének. Ezzel a lépéssel újra életre hívja a kampánykommunikációt, amelyet a már ismert manipulációs mechanizmusok vesznek körül.

Az, hogy egy olyan intézet – amely korábban már elismerte a manipulált adatok alkalmazását – most is szerepet vállal a politikai térben, komoly kérdéseket vet föl a kutatások hitelességéről.