Ezeket a törvényeket sérthette meg Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverviseléssel

Mint ismert: Ruszin-Szendi Romulusz Szeghalmon a helyi Tisza Sziget rendezvényén úgy adott elő, hogy a ruházata alatt rejtve egy maroklőfegyvert tartott magánál. Ezt a tényt ő maga és Magyar Péter is elismerte. A Mandiner az is megírta, hogy még a volt balos honvédelmi miniszter szerint is szabálysértést követhetett el Ruszin-Szendi a fegyverviseléssel.

Juhász Ferenc szerint ugyanis a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye ugyan lehetett – bár még ez sem tisztázott –, érvényes fegyverviselési engedélye viszont valószínűleg nem. Juhász szerint, ha Ruszin-Szendinek lett volna fegyverviselési engedélye, akkor azt leírta volna.

– szögezte le a volt honvédelmi miniszter.

Egészen friss hír az üggyel kapcsolatban, hogy a rendőrség közölte: szabálysértési előkészítő eljárás indult Ruszin-Szendi ügyében. Mint írják: „A Szeghalmon 2025. május 8-án tartott nyilvános rendezvényen történtekkel kapcsolatosan a rendőrségre több feljelentés érkezett.

A kép forrássa: Képernyőkép

Ezeket a törvényeket sérthette meg Ruszin-Szendi Romulusz a fegyverviseléssel

Ennek apropóján a Mandiner utánanézett, hogy jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi Romulusz valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a szóban forgó tiszás rendezvény idején.

Íme, az összefoglaló a volt vezérkari főnök fegyverviselésének jogi megítéléséről a fegyvertartás hatályos szabályozásának tükrében: Ruszin-Szendi magatartása két bűncselekmény és egy szabálysértés gyanúját is felvetheti, ezek pedig a következők a meglévő információk alapján megállapítható bizonyosság sorrendjében:

1.

Jogi szempontból Ruszin-Szendi Romulusz elkövethette a rendzavarás szabálysértését, amit az követ el, aki nyilvános rendezvényen (a Szabálysértési törvény definíciója szerint: a gyűlés kivételével olyan rendezvényen, amelyen mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll) többek között működőképes lőfegyvert magánál tartva jelenik meg.

Ezért a cselekményért Ruszin-Szendi Romulusz akár 60 napig tartó elzárással is büntethető.

Ennek a jogi indokolása az, hogy a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet alapján fegyvertartási engedély birtokában lévő személy a lőfegyvert nyilvános helyen rejtve magánál tarthatja, ezt a jogosultságot azonban a Szabálysértési törvény leszűkíti azáltal, hogy a rendzavarás keretében büntetni rendeli azt, aki nyilvános rendezvényen tart magánál működőképes lőfegyvert.

Míg tehát nyilvános helyen (pl. utcán sétálva) egy fegyvertartási engedély birtokosa – rejtve – magánál tarthatja fegyverét, addig nyilvános rendezvényen (jelen esetben: politikai rendezvényen) már nem.

A szabálysértést ugyan nem követheti el az, akinek jogszabályi felhatalmazása van arra, hogy mégis viseljen nyilvános rendezvényen lőfegyvert (pl. szolgálatban lévő rendőrök, fegyveres biztonsági őrök). Ruszin-Szendi viszont egy szolgálati viszonyon kívül helyezett egykori katonatiszt, aki nyilvánvalóan nem tartozik a fenti körbe, azaz jogszabályi felhatalmazással nem bírt, a szimpla fegyvertartási engedély pedig nem minősül annak.

Kivételes esetekben személyvédelmi okokból viselhetnek testőrök fegyvert ilyen rendezvényeken is, azonban ez még szigorúbb hatósági engedélyekhez kötött. Ilyennel viszont legfeljebb azok a Tisza Párt által fizetett testőrök rendelkeznek, akik ezekre az eseményekre elkísérik a párt politikusait.

Megjegyezték továbbá, hogy ezt a szabálysértést is csak az követheti el álláspontuk szerint, akinek van engedélye a fegyvertartásra, hiszen akinek még engedélye sincs, az a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettét követi el (ld. 3. pont), a kettős értékelés tilalma miatt pedig a rendzavarás szabálysértése beleolvad a bűncselekménybe.

A kép forrása: Dr. Ruszin-Szendi Romulusz Facebook-oldala

2.

Amennyiben azonban a Tisza Sziget rendezvénye nem „sima” nyilvános rendezvény lett volna, hanem a Gyülekezési törvény szerint a rendőrségen bejelentett gyűlés, akkor Ruszin-Szendi Romulusz az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétségét valósíthatta meg.

Gyűlésnek tehát csak abban az esetben minősül a rendezvény, ha ennek a bürokratikus útját is végigjárták a szervezők, így például egyeztettek a rendőrséggel, ott bejelentették, hogy gyűlést fognak tartani, illetve gyűlésként is hirdették meg nyilvánosan.

Tudomásuk szerint ez nem így történt, ennek ellenére esetleg felvethető ennek vizsgálata.

A Gytv. a gyűlés egyik békés jellegét biztosító rendelkezése szerint tilos a gyűlésen mások mellett magánál lőfegyvert tartva megjelenni. A Btk. szerint az követi el a fenti bűncselekményt, aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3.

Amennyiben – a sajtónyilatkozatokkal ellentétben – még engedélye sem volt a fegyvertartásra, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette merülne fel, amely miatt nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne.

Összességében: a fegyver jelenléte egy lakossági fórumon nemcsak jogi, hanem politikai és közbiztonsági szempontból is aggályos.

Magyarországon a modern pártrendezvényeken eddig példátlan volt, hogy egy politikus vagy a környezete fegyveresen jelenjen meg; még a szélsőjobboldalinak tekintett pártok sem engedtek meg maguknak hasonlót. Demokratikus keretek között a politikai és közéleti diskurzus békés jellegébe nem fér bele, hogy egy politikus, közéleti személy fegyverrel az oldalán vegyen részt lakossági fórumon, ez a demokratikus vita szabadságát és a közbizalmat egyaránt aláássa.