Megmozdult az ország: több mint 400 iskola már az egészséges jövőért tekert és sétált

A fiatalok fittségi állapota aggasztóan gyenge. A hazai iskolások körében a NETFIT® mérések szerint minden 4. gyermek túlsúlyos vagy elhízott, míg az állóképességi ingafutás tesztben elért eredmény alapján a tanulóknak csupán megközelítőleg mindössze fele éri el az egészségzónát, ami súlyos betegségeket idézhet elő. A WHO által előírt, legalább napi 60 percnyi mozgást ma hazánkban és világszerte is csupán a gyerekek 20 százaléka éri el, amely tragikusan alacsony szám.

Ebben a helyzetben a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) egy átfogó, teljes körű kultúraváltást eredményező programot dolgozott ki és indított el, amely az iskolák egészséggel, sporttal, testmozgással összefüggő tevékenységét érinti. A 2025/2026. tanévben már 606 iskolában 180 ezer gyermek bevonásával zajlik a program, amelynek célja, hogy segítse az iskolákat abban, hogy a rendszeres mozgást támogató környezetet biztosítsanak minden tanuló számára, és a mozgáslehetőségek széles tárházának elérhetővé tételével inspirálják az iskolai közösséget a minél aktívabb életre. 

Az Aktív Iskola program megvalósításának fontos elemei a témahetek, melyek során egy-egy, az egészségtudatossághoz kapcsolódó témát járnak körbe a pedagógusok a gyerekekkel, tanórákon, szünetekben és délutáni foglalkozások alkalmával. A tanévben októberben az aktív közlekedés fontosságára hívták fel a figyelmet az Aktív Közlekedés Témahét alkalmából. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint ugyanis a gyerekek számára szükséges napi legalább 60 perces mozgásmennyiséghez minden aktívan töltött perc hozzátartozik, így kiemelten fontos, hogy lehetőség szerint gyalog, kerékpárral, rollerrel, vagy más aktív közlekedési eszközzel érkezzenek az iskolába az autó helyett. Az Aktív Közlekedés Hetét október 13-17. között országszerte 409 iskola valósította meg. 

Az iskolák a témahét során különböző formában aktivizálták a gyerekeket, bevonva a szülői munkaközösségeket, önkormányzatokat és egyéb külső partnereket, például:

• közlekedésbiztonsági oktatást szerveztek a rendőrség közreműködésével, elméleti formában és KRESZ parkokban;
• kerékpáros, rolleres, görkoris és gördeszkás ügyességi pályákon gyakoroltak;
• kerékpáros szervízek közreműködésével megtanulták a biztonságos kerékpárfelszerelést;
• gyalogbuszokat és bringabuszokat szerveztek a szülői munkaközösségek és önkéntesek segítségével: reggelenként a szervezett gyűjtőpontokon kísérő felnőttek várták az iskolába igyekvő gyerekeket.

Az Aktív Közlekedés Hetének hosszú távú célja, hogy a gyerekek elsajátítsák a biztonságos közlekedést, kialakítsák a biztonságos közlekedési útvonalakat, így az aktív közlekedés beépülhet a gyerekek mindennapjaiba. Az elmúlt tanév végén végzett tanulói kérdőíves felmérés azt mutatta, hogy az Aktív Iskolákban a gyerekek 70 százaléka már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él.

A program eredményei

A legfontosabb eredménymutató, hogy az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. Emellett a program hatására az Aktív Iskolák között egy innovatív, egymást segítő, támogató iskolai hálózat is szerveződött, amelynek tagjai folyamatosan ötleteket, jógyakorlatokat osztanak meg egymás között és folyamatos inspirációt nyújtanak egymásnak a program megvalósításához.

Az iskolák motivációja több formában is be van építve a rendszerbe, egyrészt úgy, hogy minden megvalósított mozgásösztönző programért pontok járnak, amelyeket a tanév végén az iskolák „levásárolhatnak” az Aktív Iskola webshopjában sporteszközre, műszaki cikkekre, osztály- és tantestületi kirándulásokra, szakmai előadásokra, továbbképzésekre, csapatépítőkre, mozgásösztönző padló- és falmatrica csomagokra. A motiváció másik formája a minősítés, ugyanis az iskolák a megvalósított programok alapján kapnak először klubszintű, majd bronz, ezüst és arany minősítéseket. Az elmúlt tanév végére már 284 iskola érte el a klubszintet, 51-en a bronzot, 35-an az ezüstöt, 31 iskola pedig az arany szintet.