október
19.
Nándor
EUR: 330.95
USD: 297.4
Kövessen minket!
Bejelentkezés

Autó

Leplezett értékek
2014. június 30. 20:11

Leplezett értékek

Volkswagen Golf Variant 1,4 TSI DSG teszt

Volkswagen Golfról nem egyszerű tesztet írni, mert elég nehéz rajta fogást találni, pedig sokan ezt várják. Valami olyasmit, hogy a Golf manapság már relatíve nem is számít olyan jó autónak. Nem értem a negatív hozzáállás okát, mindenesetre az biztos, hogy akik így vélekednek, azok „nagyvonalúan” elnéznek az autó műszaki tartalma és kiemelkedő minősége mellett, miközben a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a dizájnnak.

KÉPGALÉRIA

És valóban, a Golf megjelenése nem olyan ütős, mint tízből nyolc riválisé. A VW valamiért már jó ideje nem fekszik fel a legfrissebb - időnként tiszavirág életű - divathullám hátára, épp csak leköveti azokat, ezt kár volna tagadni. De nagy butaság elmenni mellette csak azért, mert unalmas, vagy ha úgy tetszik konzervatív vonalvezetésű jelmezbe öltöztették. A hetedik generációs Golf ugyanis nem csak kompaktként, hanem kombiként is jó autó. Nagyon jó!

Formavilágával ellentétben, műszaki tartalmában és minőségében halad a korral. Sőt, a kis TSI motor – DSG váltó a hajtáslánc tekintetében inkább élenjárónak nevezném a VW-t. A Golf Varianttal 6,5 literes átlaggal zártuk a 600 kilométeres tesztutat, amelyben 1/6 rész városi forgalom, néha dugóban vergődés, valamint 5/6 rész autópályázás volt. Ez utóbbit nem lötyögősen, 100-110-zel (nálam az a ’fogyasztási csalás’ kategória), hanem rendesen haladva képzeljük el, természetesen a legális sebesség(tűrés)határ valamint a normális közlekedés keretein belül. Mindezt családdal, megrakott csomagtartóval és klímahasználattal, 25-30 fokos nappali hőmérséklet mellett.

Ugyanez a márka saját 1,6-os dízelével kb. 5-5,2 literes fogyasztást adott volna, azaz nagyjából 1,3-1,5 literrel kevesebbet. Az első próba tehát teljesítve: a 122 lovas 1,4 TSI-t nyugodtan nevezhetjük takarékosnak. De nem csak annak, hanem erősnek és kulturáltnak is! Mert a különbség nem csak ez az 1 liter plusz pár deci: a TSI jobban és sokkal egyenletesebben is húz, mint a TDI, simább járású, lényegesen gyorsabban bemelegszik, nem beszélve arról, hogy dízeles horkolás helyett szép duruzsolással szórakoztatja a vezetőt. Ezen kívül azt se felejtsük el, hogy van még cirka félmillió forintnyi vételár differencia is a TSI javára. Azt pedig remélem, hogy tartósságban sem rosszabb összességében, mint a dízel, mert ha nem, akkor boldogan cövekelek le a TSI mellett.

A kis - de nem a legkisebb - turbós benzines jól passzol a kombi Golfhoz, bár nem csinál belőle rakétát. De nem is ez a feladat, hanem mindig kellő erőtartalékot nyújtani, és ebben hibátlan ez a motor. Másképp szólva, alacsony fordulaton is nagyon jól húz, hála az 1400-on ébredő 200 Nm-es nyomatéknak, és a pörgetés sincs ellenére. Mindehhez tökéletesen asszisztál a duplakuplungos automataváltó (DSG), amely immár nem hat, hanem hétfokozatú, és tökéletesen bánik a motor erejével. Kapcsolásai villámgyorsak és még padlógáznál is teljesen simák. Olyan pontos és okos, ahogy az egy robottól nem várható el. A DSG tehát még mindig a legprofibb szerkezet, ami földi halandó számára elérhető családi autóban dolgozik.

Egyedüli hibának az róható fel, hogy elindulásnál szokatlanul sokat teketóriázik. Olyannyira, hogy normális mértékű gázt adva szinte nem is történik semmi. Ha átlagos lendülettel akarjuk megmozdítani a kocsit, akkor olyan nagy gázt kell adni, amit hamar vissza is kell venni, ha már elindult az autó, különben túlságosan meglódul. Ez főleg parkolásnál tud zavaró lenni, és elég nehéz megszokni. Érdekes, hogy a korábban ötajtósként tesztelt 140 lovas verzióban nem tapasztaltam ezt - valószínűleg nem ugyanaz a DSG váltó van benne. Auto Hold (fékerő megtartó) kiegészítő funkciónk viszont itt is volt a váltóhoz, így nem kellett folyton a féken állni, hogy megakadályozzuk az automata kúszását, valamint emelkedőn való elindulásnál is segített megtartani a kocsit.

A helykínálat és a praktikum nem hagy kívánnivalót maga után sem az utastérben, sem a csomagtartóban, amelynek befogadóképessége azonos a Passat kombiéval (605 liter). Az üléstámlák ledöntése természetesen a poggyásztérben lévő karokkal intézhető, és az így kapott rakodófelület persze teljesen sík.

Az összeszerelés tökéletes, és a kasztni sem csavarodik. A tesztautóban semmi sem zörgött, egy nyikkanás nélkül állta ki a padkára parkolás próbáját, amelyen a legtöbb teszten (legalább egy kicsit) megszólalnak a belső elemek. Az anyagminőség is nagyon igényes, akárcsak a kapcsolók és a műszerek kivitelezése. A középkonzol érintőképernyője kifejezetten nagyautós minőségű, mérete, felbontása valamint az onnan elérhető funkciók gazdagsága is magasabb kategóriákat idéz. Fontos továbbá, hogy gyorsan is működik, mint a jó okostelefon: amire ráböksz, az azonnal megtörténik (nem pedig másodperces késlekedéssel). Még a műszerfalon lévő fedélzeti számítógép felbontása és grafikája is kivételesen szép, ráadásul testre-szabható.

A kormányon egy kicsit sok a gomb, különösen az adaptív sebességtartó automatikához tartozók vannak túl sokan, de ez nem okoz fejfájást a mindennapokban. Az már egy kicsit bosszantóbb, hogy ha a gombokkal akarjuk módosítani a beállított sebességet, akkor azt csak 10 km/órás léptékekben tehetjük. Egyébként tökéletes a távolságtartás funkció, az pedig nem hiba, hanem pusztán a németes biztonság egyik jele, hogy a legkisebb beállítható távolság is elég hosszú.

Asszisztensekből volt még egy pár a tesztautóban: sávtartó, holttérfigyelő, automata parkolórendszer és ráfutásgátló. Komfort és praktikum terén említendő még néhány nem alapértelmezett cucc, így a navigció, az elektromos kézifék, a pöccintésre visszahúzódó, és a sínjéből nem kisikló csomagtér-roló, továbbá kétzónás klíma, ülésfűtés, esőszenzor, start-stop elektronika és négy elektromos ablakemelő is volt a repertoárban. Meg még sok apróbb tétel, szóval volt mindenünk, viszont mindvégig furcsállottam, hogy a mostanában szokásosnál két számmal kisebb, 15 colos felnik voltak csak alattunk. Azokon pedig ballonos gumik, amelyek tovább fokozták a futómű amúgy is jó kényelmét, és nem rontottak észrevehetően az egyébként nem kifogásolható kanyarstabilitáson. A megjelenésen viszont annál inkább. Manapság már elég sután néz ki egy ekkora autó ilyen pici kerekeken. Úgy is fogalmazhatunk, hogy sokkal csinosabb mondjuk 17 colos papucsokon, de a 16 a minimum.

Így viszont legalább volt valami az autón, ami azt sugallta a külső szemlélőnek, hogy ez egy Golf, nem pedig Passat kombi (habár ennyi erővel arra is lehet túl kicsi kereket tenni...). De kerékméret ide vagy oda, messziről annyira hasonlít egymásra a Golf Variant és a Passat Variant, hogy csak a szakavatott szem képes megkülönböztetni őket. Ez a Golfnak pozitívum, a Passatnak negatívum, a márka dizájnerei számára pedig kritika. Nem érdemes ennyire egyformának tervezni két kombit, és ha lehet, akkor ennyire sterilnek sem. Oldalról, hátulról rendben vannak, de az elejében egyiknek sincs fantázia. Valószínűleg a célközönség nagyobbik részének ez tetszik, de bizonyára lehetne kompromisszumos megoldást találni valahol a skála vagányabb, divatosabb szakaszán is.

Ezen és az említett néhány apró hibán kívül azonban mást nem lehet kritizálni a hetedik generációs Golf Variantban. Nagyon tágas, praktikus és minden porcikájában színvonalas kombi, amely jó minőségű anyagokat, kényelmes futóművet és jó vezethetőséget nyújt. Mindezt ráadásul esetünkben asszisztens rendszerek egészítették ki, valamint gyors, intelligens és sima kapcsolású duplakuplungos automataváltót is kaptunk hozzá. Plusz még néhány feláras extrát, és így már az ár is eléggé elszállt, pár tízezer híján nyolcmillió forintig emelkedett. Ha levesszük a „krémet és a habot”, de meghagyjuk a DSG-t és a 122 lovas 1,4 TSI-t, akkor 6,7 milliónál áll meg a számla, ami még mindig elég magas. A drágaságot tehát nem csak az extrák okozzák, hanem ahogy korábban, a Golfot továbbra is a kategória átlagára felett árulják. De ha egyszer így is megy, miért ne tennék?

A német versenytársak általában párszázezerrel olcsóbbak, a dél-koreaiak már több mint félmillióval, a franciák pedig akár egymillióval is. Az összehasonlítás azonban sántít, mert motorizáltságban más márkáknál sokszor nem lehet megtalálni az 1,4 TSI-vel szembeállítható változatot, a dinamizmust és gazdaságosságot egyaránt szem előtt tartva, a DSG váltónak pedig egyértelműen nincs párja az alsó-középkategóriában. Kézi váltóval és dízelmotorral vizsgálva azonban már korrekt összehasonlítást lehet végezni, de megkönnyebbülésre így sem lelünk, mert megmarad a VW márka felára, amit sok vásárló még mindig hajlandó megfizetni - és nem indokolatlanul.

teszt és fotó: Bancsi Gábor

műszaki adatok
árak, felszereltség




Mások ezeket is megnézték


teszt tesztautó benzin turbó családi_autó automata volkswagen német kombi

Kövesse csak az Önt érdeklő témákat! A + jelre klikkelve felveheti az adott témát a követett témák közé. Ettől kezdve bárhol az oldalunkon a „Követett témák”-ra klikkel, ott már csak az Önt érdeklő tartalmakat látja majd.





További hírek





MŰSORÚJSÁG    
Most
Később

© 2019 TV2 Zrt.
A tények.hu felületén megjelenő illusztrációk egy részének forrása: Europress fotóügynökség


Powered by Neoport Core CMS engine



Friss Népszerű Követett
Friss Legnépszerűbb Követett Közelben Időjárás
Hagyományos Hírtérkép Idővonal